AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

hetetlen. Az egyetem könyvtára még legtöbb jó szót érdemel. ..A múzeumi és akadémiai könyvtárral már több bajunk van. Nem is említve a rendetlenséget ...csak a közönség szolgálatára lévő hivatalnokok eljárása elleni kifogásokat registráljuk..." - írja a névtelen cikkíró a Pesti Naplóban az akadémaiai könyvtárban vele megesett ügy kapcsán. Eötvös József számos konkrét intézkedése segítette elő, hogy a nemzet könyvtára behozhassa a lemaradást és európai színvonalú, korszerűen szervezett intézményként fejthesse ki működését. Első intézkedései az állomány rendszeres gyarapodását kívánták biztosítani. 1867-ben három körrendeletet is kibocsátott a kötelespéldány-szolgáltatás ügyében, visszaállítva jogaiba az 1848-as sajtótörvényt, amely kötelespéldányt biztosított a Múzeum Könyvtára számára. A törvényhatóságokat egyidejűleg felszólította a nyomdák fokozott ellenőrzésére. Az 1868-as állami költségvetésben 10 000 forintot irányzott elő a "Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának kiegészítése, rendezése és felállítása" céljára. 1870re elérte, hogy a Nemzeti Múzeum pénzügyileg és jogállásában egyaránt az állami költségvetésben szerepelt, mint az állam által fenntartott művelődési intézmény. Rendszeressé tette az állománygyarapításra és az állományvédelemre fordítható pénzügyi ellátást, jelentős összegű rendkívüli támogatást biztosított a feldolgozómunka elindítására és a raktártermek bebútorozására. Ezzel együtt szigorította az ellenőrzést is: a Múzeum és főleg a Könyvtár fölötti minisztériumi felügyelet határozottabb és közvetlenebb lett. Mátray Gábor (1797-1875) Bátor kézzel nyúlt a személyi kérdésekhez is: Mátray Gábor félreállítása, Barna Ferdinánd megbízása, majd Kubinyi 1869. évi nyugdíjazása elkerülhetetlen lépések voltak, mégha személyi érzékenységek megbántása árán jöttek is létre. Pulszky Ferencnek, a reformkori nagy nemzedék egyik utolsó tagjának a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává történő kinevezésével olyan embert állított erre a posztra, akinek szakszerű vezetése alatt az intézmény valóban európai színvonalra emelkedett. Eötvös Józsefnek a könyvtárral kapcsolatos intézkedései közül kétségkívül az volt a legnagyobb hatású, amely az állományfeltárás új alapokra helyezésével az egységes gyűjtemény létrejöttét lehetővé tette s az ehhez szükséges munkálatokhoz a megfelelő pénzügyi és személyi feltételeket biztosította. A következőkben ezt a folyamatot kívánjuk részleteiben is megvizsgálni. 226