AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

Jól érzékelteti a könyvtárban kialakult állapotot Waldapfel Eszter h. intézetvezetőnek Barabási Rezsőhöz, a Népművelési Minisztérium főosztályvezetőjéhez intézett előterjesztése, amelyben - többek között - a következőket rögzítette: "...1946-ig a jelenlegi személyzetünk mintegy 1/4 részével és egészen szűkre szabott feladatokkal több helyiség állt rendelkezésünkre, mint ma, mivel a birtokunkban volt és elvett Bródy Sándor utcai és Puskin utcai paloták helyett mai napig nem kaptunk pótépületet. Feladataink pedig hatványozottabban megnövekedtek." A könyvtár munkahelyei ekkor 3 épületben, raktárai pedig már 2D helyen szóródtak szét. E lehetetlen helyzet gyökeres megoldása csak egy új épületben képzelhető el, de addig is szükség van egy 4 200 m területet magában foglaló pótépületre. Ebből 1 000 m -re halaszthatatlanul szüksége van az intézménynek. A könyvtár szétaprózott elhelyezése nem teszi kívánatossá azt, hogy még egy újabb épületben kapjon helyet, jobb lenne, ha valamelyik - már az OSZK birtokában levő épületben terjeszkedhetne. Erre a Guszev utcai házban - a Népkönyvtári Központ és a Könyvtáros iskola megszűnése folytán - lehetőség nyílik. Ott a Térkép-, Zenemű-, Plakát- és Aprónyomtatványtár, a Zárolt Kiadványok Tára, valamint a Mikrofilmtár mellett még a Kiadványtár, a Gondnokság és az asztalosműhely is elhelyezhető lenne. Ezzel a megoldással a központi épületben is enyhülne a zsúfoltság. Ha a minisztérium ezt a tervet nem is fogadta el, mégis megpróbált előbbrejutni a könyvtár elhelyezési problémáinak megoldásában. 1954 novemberében a minisztérium tervosztályának megbízottjával folytatott megbeszélést Waldapfei Eszter, és ezt követően egy ideiglenes, csak tárgyalási alapnak tekintendő tervezetet állított össze az "OSZK egyes gyűjteményeinek a Múzeum utca 17. (és Reviczky u. 6.) sz. épületekben való elhelyezéséről." A Közületeket Elhelyező Bizottság 1955. április 14-én végre jó hírt közölt a Nemzeti Könyvtárral: az intézet beadványának megfelelően, az érdekeltekkel folytatott tárgyalás alapján a Puskin utca 26. szám alatti (ma Pollack Mihály tér 10.) és korábban az MTA Történettudományi Intézete által használt helyiségeket (34 szoba, 1043 m ) azonnali hatállyal kiutalta az Országos Széchényi Könyvtár részéói re. Ennek ellenében a könyvtár köteles a KÖZELBIZ rendelkezésére bocsátani három külső pincehelyiséget. Ezeken kívül az OSZK a Történeti Múzeum részére a központi épületben, az általa jelenleg elfoglalt helyiségekből - a könyvtár és a Múzeum Főosztály vezetője között létrejött megállapodás szerint - négyet át kell adjon. Utóbbival kapcsolatban több iratot váltott az Országos Történeti Múzeum és az OSZK. A vitában Non György, a miniszter első helyettese is beleszólt. Végül is május 17-én létrejött a megegyezés a szobák ügyében. Varjas Béla főigazgató tovább küzdött egy másik, szintén a központi épület közelében fekvő pótépületért. Ismételten felterjesztéssel ostromolta a Minisztérium Könyvtári Főosztályát, vázolva ez egyre növekvő gyarapodást, újabb olvasótermek és kutatószobák felállításának szükségességét, a Guszev utcai épületben levő különgyűjtemények, a Módszertani osztály és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár 213