AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

nyitva tartása is. A költségvetés elégtelensége, valamint a Történeti Múzeum aranykincseinek az olvasók mozgása miatti veszélyeztetettsége következtében erre mégsem kerülhetett sor. A Todoreszku-Horváth Könyvtár - mely értékéhez nem méltó helyen szorongott - most a Széchényi-terem szomszédságában külön termet kapott. Az Apponyi Könyvtár a volt levéltári teremben és folyosón nyert elhelyezést. A már említett átrendezés igen jelentős volt a könyvtár számára, hiszen alapterülete 2470 m

2-ről 4705 m

2-re emelkedett, de nem támasztotta alá Hóman Bálint optimizmusát arra vontakozóan, hogy e területgyarapodás évtizedekre biztosítja a főépületben lévő gyűjtemények méltó elhelyezését és fejlődését. Az idő Nyireő Istvánt igazolta: "Sajnos, még mindig alig elérhető távolságban látszik tőlünk ennek legelső feltétele: az Országos Széchényi Könyvtár külön épülete, mely egyúttal a Nemzeti Könyvtár régóta óhajtott megvalósulását is közelebb hozhatná" Az épületen belüli átszervezés első szakasza voltaképpen az olvasóterem megnyitásával, 1928 közepén zárult le. Nyireő István terveinek ezzel csak egy része valósult meg. A továbbiak realizálására a világgazdasági válság kibontakozása, a magyar gazdasági élet öszszeroppanása már nem adott lehetőséget. Fokozta a gondokat az OSZK eddigi egységének megbontása: új szervezeti keretébe a következő években csupán a Nyomtatványtár és a Kézirattár tartozott. A pillanatnyi megkönnyebülést ismét a lehetetlenülés váltotta fel. Ennek fő oka nemcsak a folyton növekvő gyarapodásban rejlett (kötelespéldányok nagy száma!), hanem közrejátszott az a körülmény is, hogy a könyvtár más intézményektől több tízezernyi kötetet kapott. "Az egyre növekvő és most már eltagadhatatlanul katasztrofális helyhiány a könyvtár jövője szempontjából alig elviselhetően súlyos gondot jelent. Ha a legközelebbi jövőben nem jut Könyvtárunk újabb raktár céljaira felhasználható termekhez, vagy pedig nem kap egy, a mainál minden tekintetben jobban megfelelő, más épületben elhelyezést, 2-3 éven belül feltétlenül odajut, hogy feladatának hely hiányában képtelen lesz tovább megfelelni" - panaszolta fel jelentésében Jakubovich Emil igazgató. NYIREŐ ISTVÁN könyvtáros, egyetemi magántanár 1923 augusztusától 1929 márciusáig a könyvtár átszervezési munkáinak irányítója 201