AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

lyiseget kapnánk a megfelelő módon átalakítandó, tágas ablaknyílásokkal, belső lépcsőkkel és lifttel ellátott pincehelyiségben. Az új helyiség berendezésére szükséges állványok rendelkezésünkre állanak. Hómant 1923 végén a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezték ki. Beiktatásakor elmondott beszédében részletesen foglalkozott az épület gondjaival, többek között a könyvtár és a veszélyetetett állomány helyzetével." ...égető szükségünk van jelentette ki Hóman - egy késő estig nyitva tartó, modern berendezésű könyvtári, s egy hírlapolvasó teremre, valamint alkalmas kutatószobákra, la boratóriumokra és műhelyekre Ugyanekkor került Nyireő István egyetemi könyvtárőr a Széchényi Könyvtárhoz. Őt Hóman az 1924-től Lukinich Imre igazgató vezetése alatt álló intézmény "átrendezési munkálatai"nak szervezésével bízta meg. Nyireő István volt az a jeles könyvtáros, aki a könyvtár egészének modernizálása keretében nemcsak elméleti, de gyakorlati szempontból is a technikai részletkérdésekre is figyel ve - igyekezett a Nemzeti Könyvtár el „5 HÓMAN BÁLINT (1885-1953) Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja 1923-ban a könyvtár igazgatója, 1924-től 1932 szeptemberéig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, október 1 -tői 1942 júliusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyben a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsának elnöke helyezési problémáit megoldani. Úgy vélte, hogy a már korábban megfogalmazott tervek megvalósítása révén - a természettudományi tárak kitelepítése az épületből, a Levéltári osztálynak az Országos Levéltárba történő áthelyezése - segíthetnek időlegesen a könyvtár súlyos helyzetén. A megnyugtató megoldást Nyireő számára is egy új, a Múzeumkert mögött felépített könyvtár jelentette volna. Ennek részletes terveit Hóman Bálint főigazgató, illetve Klebelsberg Kunó miniszter megbízására ki is dolgozta. Klebelsberg ugyan eredetileg a Nemzeti Könyvtár és az egyetemi természettudományi karok számára a mai Petőfi-híd budai oldalán (a Lágymányos déli részén) kívánt ezen intézményeknek önálló, korszerű épületeket emeltetni, de később elfogadta Nyireő és Hóman álláspontját, mely szerint a Széchényi Könyvtár bővítésének, megfelelő elhelyezésének biztosítására a Múzeum kertje mögött fekvő épületek és telkek (Festetics-, Eszterházy-palota, Nemzeti Lovarda, Károlyi-palota) lennének a legalkalmasabbak. 199