AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918

A hírlap-könyvtár 1902-ben 1902-ben a Könyvtár a múzeumi épület első emeletén 18 termet és helyiséget, a földszinten 8 szobát birtokolt. Ebből a könyvek 10 termet és helyiséget, a kéziratok 2 termet, a hírlapok 3 helyiséget, az oklevelek és családi levéltárak 6 termet, ill. szobát foglaltak el, a kötelespéldányok kezelésére 2 szoba szolgált. Ehhez járult a nagy olvasóterem, és külön helyiség a hírlapolvasóknak és kutatóknak. Ez a helyzet egészen korszakunk végéig nem változott, csak egy kétszobás földszinti lakás szabadult fel Szinnyei Józsefnek 1913. augusztusában bekövetkezett halálával. Itt kisebb gyűjtemények nyertek elhelyezést (gyászjelentés- és metszetgyűjtemény). Az állomány elhelyezésének problémáival egyenértékű volt az olvasók kiszolgálásának gondja A század első évtizedében hihetetlenül megnőtt az olvasói igénybevétel, s bár 1904-ben meghosszabodott a nyitva tartási idő (az addigi 9-14 óra helyett 9-től 16 óráig), s valamivel nőtt az olvasói férőhelyek száma is (mintegy száz olvasót tudtak egyidejűleg leültetni), mindez nem bizonyult elegendőnek. "A hosszabbított nyitás által előidézett, fokozott mérvű használat azonban - hangzik a Könyvtár 1904. évi jelentése - egyre érezhetőbbé teszi a könyvtári helyiségeknek teljesen alkalmatlan és szűk voltát, ami meggyőző módon igazolja azt, hogy a Széchényi orsz. könyvtár régóta kinőtt abból a keretből, melyet helyiségei tekintetében hatvan évvel ezelőtt reá szabtak. Átlagos számítással, különösen a téli hónapokban naponként ötven-hatvan 185