AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918

ni.

60 A továbbiakban a meglévő teret igyekeztek minél jobban kihasználni: 1901-ben egy újabb folyosói rész beállványozásával a Hírlapkönyvtár, 1902-ben az elsőemeleti nagyteremben karzat építésével a könyvek elhelyezésének gondjain sikerült némileg enyhíteni. (A karzat 250 pfm. könyv elhelyezését biztosította.) 1907-ben a levéltári és kézirattári termek szekrényeire 25 910 korona költséggel karzatos emeletet építettek, amely szintén jelentékény térnyeréssel járt. A szépen sikerült berendezéssel a termek esztétikailag is tetszetős, harmonikus összképet nyertek. A Hírlapkönyvtárban ijesztő módon jelentkező helyszűkén azonban 1919-ben csak úgy tudtak ideiglenesen segíteni, hogy a kevésbé használt, idegen nyelvű és a vidéki hírlapokat, valamint a központi napilapok másodpéldányait a Múzeum pincéjében helyezték el, raktárszerűen. A következő évben már a hírlaptári folyosó ablakainak felső fülkéibe kényszerültek polcokat elhelyezni - a vüágosság rovására -, hogy így 6-700 újabb kötet számára jusson hely. 1912-ben azonban már nem lehetett elhárítani az állomány kitelepítésének megkezdését. A Szentkirályi u. 7. sz. alatti házban béreltek ki földszinti és alagsori helyiségeket, s ide kerültek át a Hírlapkönyvtár és a Könyvtár másodpéldányai, valamint a külföldi és a ritkábban használt hazai hírlapok. A könyvtár belső terme 1902-ben 184