AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Berlász Jenő: Kísérletek a Könyvtár elhelyezésére a XIX. században
Az olvasó- és kutatóközönség ettől fogva nem férhetett hozzá a Könyvtárhoz. Az állomány csaknem teljes egészében ládákban, elcsomagolt állapotban maradt. Itt és így tárolták egyébként az árvíz által szintén megrongált és kiürített családi házból a Jankovich-gyűjtemények zömét is. A könyvszekrényekben, amelyeket a régi épületből szintén átszállítottak ide, csupán a belső és külső hivatalos használathoz nélkülözhetetlen segéd- és kézikönyvek kerültek fölállításra. Tudományos kutatókat csak egészen kivételes esetben lehetett kiszolgálni, olyankor ti., ha ezt valamiféle különös érdek megkívánta, avagy ha valamely külföldi tudós engedélyt nyert a nádortól búvárkodásra. Ebben a kényszerhelyzetben természetesen megszűnt a szabályszerű hivatalos könyvtári munka is: a tételenkénti leltározás éppúgy, mint a katalogizálás. Az őr csupán a szerzeményezési feladatokkal tudott törődni: a kötelespéldányok és ajándékok átvételével, valamint a kínálkozó fontos vásárlások lebonyolításával. S így tartott ez a helyzet egészen 1846 nyaráig, amikor a Nemzeti Könyvtárnak az új múzeumpalotába való beköltözése lehetővé vált. VI. Az 1846. évi "végső" elhelyezés a Nemzeti Múzeum palotájában A mai Múzeum körúton felépült palotába a Könyvtár a mondott év június-július havában költözött be. Otthonát nem ötletszerűen, vagy önkényesen jelölték ki. Helyiségeinek elrendezését az építész — a könyvtárőr által előre megadott szempontok és kívánalmak szerint tervezte és építette meg. így az átköltöztetést teljes céltudatossággal lehetett lebonyolítani. A Könyvtár a palota I. emeletén ugyanazokat a termeket foglalta el, amelyekben 1984-ig volt elhelyezve, szám szerint 14-et. Akkor az épület homlokzati oszlopsorától kiindulva, a nyugati, majd folytatólag az északi és keleti fronton a különböző rendeltetésű termek a következőképpen sorakoztak: I. oklevél- és címertár, II. kézirat-, térkép- és metszettár, HI-TV. bizonytalan, V. nagyraktár, VI. könyvtárőri szoba és olvasói ruhatár, VII. olvasóterem, VTÜ-XIV. könyvraktárak. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az impozáns méretű könyvtári traktus a beköltözéskor még legnagyobbrészt berendezetlen volt. Vagyis: csak a szó szűkebb értelmében vett lokális elhelyezés történt meg, az állomány befejezett, teljes elhelyezése, fölállítása csaknem teljesen megoldatlan maradt. Egyelőre több részletben csupán az olvasóterem, a nagyraktár, a könyvtárőri szoba, a kézirattár, valamint az oklevél- és címertár kapta meg a szükséges bútorzatot. Ennélfogva tehát még csak az említett két különgyűjteményt lehetett az előre megtervezett módon elhelyez• 41 ni. A szorosan vett könyvállományból egyelőre csak a Széchényi eredetű anyag kerülhetett felállításra a nagyraktárban. Minden más provenienciaju állományrész (így az Illésházy- és a Jankovich-gyűjtemény is) a keleti oldalon levő raktárak padozatán, halmokba rakva volt csak elhelyezhető. A további termek berendezését — költséghiány miatt — a legközelebbi években folyamatosan akarták elkészíttetni 43 162
