AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

került, ahol egy külön múzeum alapját vetette meg. Ez azonban csak szakemberek számára hozzáférhető -jegyzik meg a feljegyzés összeállítói - ezért "...az O.SZ.K. csak régi feladatát oldja meg, ha bélyeggyűjteményét a lehetőségek utolsó órájában, mint a többi, egymással összefüggő gyűjteményeinek kiegészítő részét, a közérdeklődésnek megfelelő módon kiépíti." E jelentés azonban a postamúzeummal való egyeztetés, illetve együttműködés szükségességét is elismeri. Ez elől a másik fél sem zárkózott el, sőt, hajlandó volt fölöspéldányait is a könyvtár rendelkezésére bocsátani, a gyűjtőköri elhatárolást viszont egyértelműen tisztázni kívánta. "Célszerűnek vélném, ... hogy az ott tervezett bélyeggyűjtemény csak szűkebb, quasi mint kultúrtörténeti kiegészítő rész szerepelne ott, miként az dr. Hóman főigazgató úrral már élőszóval is megbeszéltetett, részletes filatelista szempontokra való tekintettel összeállított gyűjtemény viszont mint szakgyűjtemény, csakis a posta bélyegmúzeumában volna összeállítható" - szögezte le 1928 elején Szalay Gábor, a posta főigazgatója. Lukinich válaszában egyetértéséről biztosítva, megnyugtatta Szalayt: "...az OSZK a többi hungarikagyűjteménye kiegészítése érdekében kívánja bélyeggyűjteményét kiépíteni, valamint a posta által nem gyűjtött magyar okmánybélyegeket, illetve alkalmi bélyegkiadványokat fogja abban elhelyezni. Mindenhonnan érkeztek bélyegek, vagy pénzadományok a könyvtár címére. Igaz, az intézmény is elkövetett mindent az ajándékozási kedv fokozása érdekében. "1928-ban indult meg a könyvtár bélyeg- és ex libris gyűjtési akciója" - jegyezte meg az igazgató egyik jelentésében.

6 A bélyeggyűjtemény megszervezésében Nyireő Istvánnak döntő szerep jutott, ő intézte 1928-ban a "rendezés ügyét" is. Ez nyilván Melczer Aladár ny. tábornok tevékenységének irányítását jelentette, aki a tulajdonképpeni munkát végezte.

63 61 OSZK Iratlűr 51/1928. Ugyanezen a számon a válasz is. 62 OSZK Irallár 528/1928. Rövid jelentés az Országos Széchényi Könyvtár 1982. I-III. negyedéről. - Azt, hogy e megállapítás mögött mi rejlik, a "Pro domo" c. irat árulja el. 1927. december 10-i kelettel Lukinich igazgató felhívást intézett a fontosabb gyűjtőkhöz, egyesületekhez, intézményekhez és bélyegüzletekhez, amelyben adományokat kér a gyűjtemény fejlesztése számára. E felszólítás alapján pl. a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút R.T. 100 P-t, a TÉBÉ 3.000 P-t adományozott, de a GYOSZ, a Nemzeti Bank, a Bányászali és Kohászati Egyesület, a Déli Vasúi, a BESZKÁRT és számos bélyegkereskedő, -gyűjtő jelezte támogatását. Köztük a kereskedelemügyi miniszter is, aki 428 darab bélyeggel gazdagította a meglevő állományt. De még philadelphiai gyűjtő, Klein Dezső is eljuttatta adományai az OSZK-nak. (OSZK Irattár 172/1929.) - 1928-ban a könyviár [Szloján] Ctoyan Petrov bolgár köveihez és H. Vasil bey ottoman követhez és meghatalmazott miniszterhez is kéréssel fordult a bolgár és török bélyegkiadványok megszerzése érdekében. Ebben Lukinich igazgató Magyarország és a két ország közötti sok évszázados kapcsolatra, a világháborúra hivatkozva közölte az OSZK azon elhatározását, hogy ezentúl a magáé melleit e két ország bélyegeit - régieket és újakat egyaránt - sorozatban kívánja gyűjteni. Válasz az Irattárban nem található. (OSZK Irattár 200/1928.) 63 1929-ből származó adat szerint a posta vezérigazgatóságával hozott döntések szemmeltartásával az anyag csoportosítása a következő volt: 1. Magyarország bélyegkiadványai használt és használatlan példányokban; 2. Ausztria; 3. a szomszédos és a volt központi hatalmak bélyegei. Az első csoport csaknem teljes. A gyűjtemény naplózott anyaga 7.500 darabból állt a többespéldányok nélkül. = Jelentés ... 1929. év első felében. = Magyar Könyvszemle 1930. 311-312.p. 218