AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: A 18. századi tudós világ IV. Bél Mátyás, a tudományszervező

Kikre számíthatott bizonyosan Bél munkájában? Ha megjelentetett munkáinak aján­lásait átnézzük, akkor több oh/an nevet találunk köztük, akik eddig is segítették, a besz­tercebányaiakkal, Mollerrel az élen. Retorikai tankönyvét 22 1717-ben neves evangélikus tanároknak ajánlotta: ők később kivétel nélkül támogatták. Ezek: Deccard János Kristóf, Simonides Pál, Knogler János, Vázsonyi Márton, Bohus György, Beer Frigyes Vilmos, Pellionis Sámuel, Schauss Jakab, Topperczer Péter Pál és Bertasch András. 1718-ban lati­nul megjelentetett német nyelvkönyvének 23 ajánlottjai közt is feltűnnek későbbi segítőtár­sai: a Radvánszkyak, Szirmay András. Sajnos, a pozsonyi evangélikus gimnázium matriku­lájának még a kéziratához sem lehet hozzáférni, 24 így Bél pozsonyi tanítványai közt nem tekinthettünk szét. Pedig sok tanuló segítette munkáját: másolói tevékenységük is jelentős lehetett. Markowitz Mátyásnak, az egyik tanítványnak művében szerepelnek kérdések, ame­lyeket Bél tanítványainak adva, segítségükkel távoli, ismerős és ismeretlen tanárok, pa­pok, vármegyei tisztviselők adatait kérte leírásaihoz. A vármegye elhelyezkedését, határa­it, nevének, címerének magyarázatát; geográfiai, természeti kincsek, madár- és állatvilág leírását; a lakosság jellemzését, eredetét, szokásait, életmódját, foglalkozását; a vármegye településeit, azok rangját, történetét; a főúri és nemes családok genealógiáját, a vármegye területén lévő intézmények és minden különös dolog leírását. A szakirodalomnak azon állítása, hogy Bél diákjai kérdőívekkel járták be szülőföldjük vidékét, túlzás. Az értelme­sebbek bizonyára részt vettek a munkában, feljegyzéseket is készítettek, de a többség sze­repe bizonyára nem terjedt túl a postási feladatokon. Bél 1718 nyarán Ráday Pálhoz, majd másokhoz küldi Parschitius Kristóf kiadatlan, Magyarországot leíró művét, illetve annak egy-egy részét. Ő maga többet várt e kézirat­tól. Mint későbbi és másokhoz írt leveleiben, ekkor is konkrétumokat kér: hogy Ráday a Rákóczi-féle háború (itt még a bellum szót használta) idején elpusztított városokról és várakról, a tokaji és más hegyaljai borokról, valamint a máramarosi sóbányákról írjon. O maga meg van elégedve a dolgok menetével, s azon jeles férfiakat, akik részt vállaltak az adatgyűjtésben, állandó leveleivel serényebb és pontosabb munkára ösztönzi. Úgy gon­dolja, hogy Ráday nagy tekintélyével több személyt is meg tud nyerni adatgyűjtésre. A Ti­szántúlon a debreceniekre gondolt, de azok "duri et inexorabiles". Bihar és Szabolcs vár­megyék leírását Komáromy alispán segíthetné. Kéri, hogy Szolnok, Bács és Temes vármegyékét is megfelelő személyhez, Kandó úrhoz továbbítsa Ráday. Bél kérése, hogy mindenütt járásokra osztva, részletesen írják le a vármegyét. Bél ez idő tájt még szorgalmasan dolgozott a Hungária antíquán is. Sőt, a 10-es évek végén és a 20-as években még gyakran utazott. Radvánszky László Bars vármegye leírá­22 Rlietorices veteris et novae praecepta ... in usum discentium. Lipsiae 1717. 23 Instimtiones linguae Germanicae ... Leutschoviae 1718. 24 Építkezési munkák miatt közel egy évtizede ládákban áll az anyag. 25 A kérdőpontok Markowitz Mátyás Relatío de pietistis in Hungária című töredékéből kerültek elő (Po­zsony, Evangélikus Levéltár, 515. fasciculus.). Ján Oberuc"Matthieu Bel, un piétisíe en Slovaquie au 18? siécle (Strasbourg 1936.) című munkája alapján magyarul ismerteti Sipos Istvánná: Bél Mátyás pedagó­giai reformtörekvései című cikkében (Magyar Pedagógia 1962, 228.p.). Csanda Sándor: A négynyeh'd tu­dós című cikkében {Irodalmi Szemle 1984, p.268-272.) említi, bogy néhány diáknak a kérdésekre adott feljegyzése fennmaradt. Nem nevez meg és nem idéz sajnos egyet sem, s pontos forrást sem ad. 26 Ráday Levéltár, IV. c/2-1.76. - 1718. júl. 12. 27 Uo. IV. c/2-1.78. - 1718. nov. 25. A levél mellékletei közű! Szabolcs és Kis-Heves vármegyék leírásá­nak tervezet-másolata ma is megvan. Komáromy alispán 1719. ápr. 26-án arról számolt be Rádaynak, hogy Békés és Bihar vármegyék térképe kész, s a többi is készül. Uo. IV. c/2-1.436. 270

Next

/
Oldalképek
Tartalom