AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bellágh Rózsa: Bod Péter és a Magyar Athenas

ben 1618-1620 táján került a jelenlegi lelőhelyére, részben Borsos, részben íródeákjainak másolatában, négy különböző írástípusbanZ 17 Bod korában Borsos művei még kéziratban voltak, de könyvészeti búvárkodása során tudomást szerzett róluk. A 8 szerző cikke az Athenasban kis terjedelmű, Bod kevés adatot tudott róluk. Kéziratos műveket sorol fel Bod Árkosi Benedek, [Kaposi Juhász Sámuel] Kapusi Sámuel, Mikó Ferenc, [Stöckel Lénárt] Stökkelius Lénárt, [Szikszai Hellopoeus Bálint] Szikszai Hellopeus Bálint, stb. szerzőknél. Ezekben a cikkekben más forrásokból már is­mert életrajzi és könyvészeti adatokat bővített a kéziratos anyaggal. Végül a Régi magyar könyvtár I-III. (Bp. 1879-1898.) és a Régi magyarországi nyom­tatványok (Bp. 1971.) nyújtanak bizonyos segítséget a Magyar Athenas forrásainak feltárá­sához. Amint tudjuk, mindkét bibliográfia feltünteti tételeiben a földrajzi helyet és intéz­ményt, ahol a könyv megtalálható. A XVI. és XVII. században alapított, neves erdélyi iskolák: a kolozsvári, az udvarhelyi, a marosvásárhelyi, a szászvárosi református kollé­gium, a szebeni és a brassói evangélikus gimnázium, a kolozsvári unitárius kollégium, a kolozsvári római katolikus líceum, stb. könyvtárainak feltüntetése mint a keresett mű le­lőhelyei, arra enged következtetni, hogy Bod korában a mű megvolt valamelyik iskolában - esetleg a nagyenyedi kollégium könyvtárában. A cikkben a keresett könyv címének, a kiadás helyének és évének pontos megjelölése és mindezeknek egyezése az RMK, vagy RMNy adataival azt igazolja, hogy Bod látta, forgatta. Ugyanebbe a csoportba sorolhatók még az Erdélyi Múzeumban, a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban, a szebeni Brucken­thal Múzeumban és a gyulafehérvári Batthyány könyvtárban előforduló művek, mivel mind a négy könyvtár állományába olyan gyűjtemények, olyan könyvek is bekerültek, amelyeket Bod ismerhetett. (Pl. Gyulai Klára könyvtára az Erdélyi Múzeumba került.) 26 szerző művének előfordulási helye utat mutat bizonyos mértékben a források fel­tárásához. Pl. Tállyai Márton neve és műve az eddigi forrásokban nem fordult elő. Az Athenasban egy művét közli Bod, mely Leidenben 1634-ben jelent meg. A mű Szabó Ká­roly RMK III. 1503. tétele szerint a marosvásárhelyi és a kolozsvári református kollégi­umban található meg. Bod látta, olvasta Erdély valamelyik iskolájának könyvtárában. Balásfi Tamás, Bomel Tamás, [Felvinczi Sándor] Felvintzi Sándor, Garai János, [Ira­tosi T. János] Iratosi János, Kórodi Bedő Dániel, Paskó Kristóf, [Sárközi Dohi Bálint] Sárközi Bálint, [Kováts György, Tatai] Tatai Kováts György, [Redmeci T. János] Redme­tzi T. János, stb. szerzők és könyveik forrásának megállapítására a lelőhely nyújt bizonyos felvilágosítást. További 50 szerzőnél a földrajzi hely és intézmény megjelölése könyvészeti adatok kiegészítésére is szolgál. Pl. az Apáczai Csere János cikkben 6 művet ismertet Bod. Az eddig megvizsgált forrásokban 5 mű fellelhető. A hatodik mű egy disputáció, amely Ut­rechtben 1650-ben jelent meg, az RMK III. 1756. tételében szerepel, a szászvárosi és az udvarhelyi református kollégiumban található meg. Dávid Ferenc könyvei, amelyekről Czvittinger és a História Hungarorum ecclesiastica­ban Bod általában beszeg cím, hely és év szerint^megtalálhatók a kolozsvári unitárius kol­légiumban az RMK I—II. tételei szerint. Összefoglalva a forráskutatás eredményeit, megállapítható, hogy Bod könyvtárának jegyzékéből, a Bod által megjelölt forrásokból és egyéb kútfőkből 153 szerző adatait sike­rült feltárni. Amint már tudjuk, a három fő forrásból 369 szerző adata került be az Athe­nasba. A két szám együttesen 522. Tehát az Athenas 528 szerzőjéből 522-nek az adatait sikerült azonosítani teljesen, vagy részben a megvizsgált forrásokban. 6 szerzőről semmi adat sem került elő. Ezek a következők: Dalnoki Mihály, Farkas István, Ilosvai János, 17 Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. (Sajtó alá rend., bev., jegyz.): Kocziány László. Bukarest, 1972. p.439. 386

Next

/
Oldalképek
Tartalom