AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: A 18. századi tudós világ IV. Bél Mátyás, a tudományszervező
nek Máramaros, Pest, Abaújvár, Árva és Mosón; 57 Dobai Székely Sámuelnek Pest, Szatmár, Szabolcs, Sáros, Ungvár és Zemplén; 58 Mitsinsky Jánosnak Szepes és Gömör vármegyékében. 59 Néhány nevesebb személy, akiknek segítségét a kéziratos hagyatékban már az eddigi feldolgozás alapján is meg lehetett állapítani: Torkos Justus János, Zbiskó József Károly, Jeszenák Pál, Török Ferenc, Ráday Pál, Teleky Mihály, Prónay Gábor és Pál, ifj. Tsétsi János, Peyrl Mihály, Glosius János, Bahil György, Szeremlei Sámuel, hogy a levelekben említett vármegyei tisztviselőkről ne is beszéljünk. 60 A térképeket Mikoviny Sámuel, Kovács János, Kray Pál és az általunk ismeretlen Müller, Peszler és Peck készítették, 6 * rajzokat többen is, ezek közül fennmaradt pl. Aszalay Ferencé Diósgyőrről. 62 Bél levelezéséből tudjuk, hogy főuraink többsége is segített családtörténeti adatokkal. A király komoly összegeket áldozott a kötetekre, azok szép kiviteleztetésére. A kiadó Straubbal azonban Bélnek már a harmadik kötet megjelenése után problémái vannak. 63 Közben a pénz is a kitört török háborúra kellett. Bár a király a harmadik kötet átadásakor még hat évre megígérte az évi 3.100 forintot a császári könyvtár terhére, 64 a kiadás mégis abbamaradt. Bél végrendeletében Károly András nevű fiát bízta meg a további kötetek gondozásával, segítőtársul pedig Schwartz Gottfrédot. 65 Mária Terézia is megígérte a támogatást, de akkor meg az örökösödési háborúra kellett a pénz. Bár 1745-ben elkezdték nyomtatni az ötödik kötetet, abból mindössze Mosón vármegye leírása jelent meg néhány példányban, valószínű 1747-ben. 66 A meg nem jelentek jelentős része félkész állapotban maradt, s 1769-ben vízkárt szenvedett. ANotitiával párhuzamosan tette közzé Bél az Adparatus 12 monumentumát, 1735 és 1747 között. 67 A kiadványsorozat megindításakor itt is felsorolja, hogy a jelentkező mun57 Esztergom, Hisl.I.b. ff.30-52. - Bél Mátyás és Reviczky levelezése, továbbá Bél és Malolai levelezéséből. Ráday Gyűjtemény, Kézirattár, K.O.398. fC39.40.43.58b . 58 Esztergom, Hist.I.ss, Hisü.bbbb, HisUfffff, Hist.l.kkkk/15, OSZK Kézirattára, Fol.Lal.3371 . - Bél és Dobai levelezése: OSZK Quart.Lal.770 ., 784/1., Esztergom, Hist.VII.3., Ráday Gyűjtemény, Kézirattár, K.O.398. 59 Esztergom, Hist.I.kkkk/17. 60 Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusából és a tervezett Bél-levelezés kiadásából (10-11. sz. jegyzetek) ennél jóval több név került elő. Néha későbbi visszaemlékezések is tanúskodnak Bél munkájának segítéséről. így pl. Dobai Székely Sámuel Weszprémi Istvánhoz írt levelében olvashatunk arról, hogy az öregedő Tsétsi János Sárospatakról azt írta neki, hogy"... többé az efféle dolgokra már nem érkezik, amit tudott, azt Bélnek, Szászkinak és Bodnak megmondotta", ám azok meg se köszönték. Az adatol idézi Szelestci N. László: Weszprémi István (1723-1799) és orvostörténeti müve c. cikkében, m Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1979, 533.p. 61 Bél Esztergomban található feljegyzését, amely e neveket tartalmazza, közli Haan i.m. (41. sz. jegyzet), 52-53. 62 Esztergom, Rcx.ll.h.27. 63 Ez különösen a Friedrich Otto Ménekéhez és a Nicolaus Garcllibez címzett Bél-levelekből derül ki. Ráday Gyűjtemény, Kézirattár, K.O.398. (1737-1738. évek.) 64 Friedrich Wilhelm Sommersbergnck 1737. jún. 4-én Boroszlóba azt írta, hogy a császár egy lustrumra, azaz hat évre ígérte meg az évi 3.100 forintot. - A császár halálakor Schwartz Gottfrédhoz Haliéba 1740-ben így írt Bél:"... musis certe meis nihil evenirc potuit acerbius." Uo. ff.72b. 87. 65 Vö. az 1739. okL 12-én Haliéba, Schwartz Gottfrédhoz írt levéllel. Uo. f.79. 66 Az esztergomi Batthyány-gyűjteménybcn őrzött példányban Bél saját kezű megjegyzései is előfordulnak. - Benczúr József 1768. júl. 4-én Kollár Ádám Ferenchez írt levele szerint gróf Zichy István költségén jelent meg a kötet (Sopron, Állami Levéltár, Fond.XIII/9.10.fascl5.nr.568.) 67 Adparatus ad históriám Hungáriáé, sive collectio miscella ... Posonii 1735-1747. Megjelent az első dccas, és a másodikból két monumentum. t 275