AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: A 18. századi tudós világ IV. Bél Mátyás, a tudományszervező

Bél elkészült vármegyeleírásait az öncenzúra után még az illetékes vármegyéknek, aztán pedig a kijelölt kancelláriai cenzoroknak: Palásthy Ferenc és Mattyasovszky Imre udvari tanácsosoknak is jóvá kellett hagyniuk. Természetesen nemcsak kifogásokat emel­tek, sok esetben nagyon hasznos javításokat, kiegészítéseket végeztek. 4 * De az is előfor­dult, hogy csak kifejezett királyi utasításra volt hajlandó egy-egy vármegye a kézirattal foglalkozni. 49 ' • Nézzünk néhány jellemző mozzanatot a vármegyeleírások készülésének, megjelenésé­nek mépetéről, az eddig névtelen munkatársakat megnevezve. A kéziratos hagyaték fel­dolgozása közben azt tapasztaltam, hogy a kéziratban maradt vármegyeleírások szerzősé­gének megállapításában az eddigieknél jóval nagyobb óvatosságra van szükség, s csak akkor tulajdoníthatunk egy leírást Bélnek, ha előtte e tény valódiságáról sokoldalúan meggyőződtünk. Nem lehet pl. a Bélhez munkatársai által elküldött kéziratok első szemé­lyűségéből arra következtetni, hogy Bél a helyszínen járt, miként pl. az 1978-as balaton­keresztúri ülésszakon tették az előadók. A Festetics-kastélyon elhelyezett emléktábla is e helytelen következtetést rögzítette. 50 Nem Bél Mátyástól származik az az élményszerű Szatmár vármegyei leírás sem, amelyet a minapi magyar fordítás bevezetője neki tulajdo­nít. 51 Néhány vármegye esetében fennmaradt egy-egy munkatárs önálló feldolgozása is. •Győrét elkészítette Tomka-Szászky János, 52 Pozsonyét és Komáromét Matolai János, 53 Nógrádét Perliczi János Dániel, M Ungét Pálóczi Horváth Ádám. 55 Győr és Nógrád vár­megyei tapasztalatait Bél is megörökítette. 56 Sok esetben csak annyit tudunk, hogy egy­egy személynek fontos szerepe volt a leírás elkészítésében, így pl. Reviczky János Ferenc­48 A főurak elsősorban családtörténeti adatokkal segítették. Pl. Batthyány Lajos, Forgách László, Révay Péter, stb. 49 Az eddigi szakirodalom (Haan Lajos, Weltmann Imre) elsősorban a negatívumokat emelte ki. 50 Az ülésszakon elhangzott előadások kiadása: Bél Mátyás emlékezete Baialonkcresztúron. Szcrk. Mar­ion István. Balatonkcrcsztúr, 1982. Néhány elrettentő idézet: Bél Mátyás "Keresztúrra jött pihenni, dolgozni... Hirdette (a Balaton) üdülésre alkalmas voltát, és partjain pihenő sátrak felállítását kezde­ményezte." 23.1. - Egyébként az a Somogy vármegye leírását tartalmazó kézirat, amely első személy­ben említi a szerző Baialonkcresztúron, Nagyatádon és Csurgón tartózkodását, nem Bél Mátyás műve. - Különösen bosszantók a konferenciáról megjelent (és a konferencián elhangzott előadásokkal egy kötetben megjelentetett) újságírói megállapítások. Kiderül ezekből, hogy Bél Baialonkcresztúron, a Festeticsek kastélyában "...írta meg a három balatoni megye (Somogy, Veszprém, Zala) történeti földrajzát." Vagy:"... a cara patriá-nak és dulcis Pannoniá-nak nevezett ország hűséges fia ebben az udvarházban vendégeskedve írta, a legtöbbször gyertyafény mellett azokat a jegyzeteket, amelyekből végül eggyé lett, s összeállt Magyarország legterjedelmesebb kézirata, ennek a történeti országnak a legteljesebb leírása." (111?) Zárójelben még csak annyit: Festetics Kristóf Pál nevű fia nem volt Bél Mátyás tanítványa. Bél Károly Andrást Tomka-Szászky János ajánlotta külföldi úti kísérőnek. 51 Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás III-IV. Nyíregyháza 1982,17. (Kávássy Sándor.) 52 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, FoLLat.3373. 53 Pozsony vármegye Matolaitól származó leírása: Pannonhalma, Bencés Főkönyvtár, 118. C. 6. és Or­szágos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol.Lal.314 . - Komárom vármegyéé: Esztergom, Főszékesegy­házi Könyvtár, Ballhyány-gyűjtcmény, Hist.l.iiii. (Sajnos az utóbbit annyira eláztatta a víz, hogy csak roncsai vannak meg.) 54 OSZKKézirattára,Fol.Lat.315. 55 Esztergom, Hist.I.aaaa. és Hist.I.bbbb. 56 Uo. Hist.Lbb. - A Nógrád vármegyéről megjelent kötetben említi Bél Nógrád vármegyei útjait. (Noti­lia y tom.IV. 14., 28., stb.) 274

Next

/
Oldalképek
Tartalom