AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: A 18. századi tudós világ IV. Bél Mátyás, a tudományszervező

mólókat. ' A társaság 14 hónapon át folyóiratot is jelentetett meg, abban a magyarországi témák, köztük Bél tevékenysége is bőségesen képviselve van. E társaság tagjai közt sok neves személy van, pl. Gottsched és van Swieten. Pozsonyból Bél Mátyáson kívül írt a folyóiratba Windisch Károly Gottlieb is. Bél Mátyás tanítványai és munkatársai annak halála után is próbálkoztak tudósokat összefogó társaság létrehozásával. Tomka-Szászky Jánoson és Windischen kívül a későbbiekben különösen Dobai Székely Sámuel és Szilágyi Sámuel, Bél egykori munkatársai játszottak fontos szerepet e kezdeményezésekben. Figyelemmel kísértek és segítettek minden tudományos kezdeményezést, saját nevük megörökítését szolgáló művek írásáról is lemondva, miként Bélnek, másoknak is rendelkezésére bocsátották nagyon jelentős adatgyűjtésüket. Bél tanítványai köréből és az előzőkre támaszkodva indult Tersztyánszky Dániel is, aki nemcsak tudós társaság-tervezetekben, hanem a Ratio education® létrejöttében is tevékeny részt vállalt.

93 cnim ex verő est, nun equidcm lanto me dignor hunorc. Praeterquam cnim, quod aetas iam ingravescat, muliis pridcm cl laboris fracla ac morbis, prohibcatquc spcs inchuarc longas: ila sum, co scriptiunis gcncrc, ubscpius, in quud, Auguslissimi D. Caruii VI. praccipitatum mc auspidis, sentit), ul vix oculos aliursum adverlcre liccal. El si maximé vcllcm, terrent nie, orbis Erudili lumina, quae Vcstrum eullusiram Horizontom. Justus cnim subcsl mclus, ne forle, Vesiris cireuiis immislus,igniculus lambens, ae plane falu us, habear. Has, primus cogitationum confliclus, in animo, suae sibi parvitatis conscio, lurbas dedii, üli non inancs, ita averuncandas ante, quam penitus invalcscanl, aganlque in Iransversum mc senem depontanum. Vidcs, Illustris Domine! quam aperle Tecum agam. Postea, ubi molus fluctus composuissem, alquc, cum lnstituti Vestri, tum tergiversationis mcae, rationcs, penitus excussisseni, mcam scnlcntiam pedibus conccssi: accipiendam non modo invitalioncm V esi ram, quae el amica est et honorilica; sed agendas ctiam, Vobis gratias, cum omnibus tum singulis, Tibi verő maximé, quod homincm alicnigenam, ncque consummatac adeo crudilionis, quam qua a Vobis cxspcclatur, in Inclulam Societalcm, et quasi in sinum Vcstrum adsciscere non dubitastis. Adsum igitur Vestrumque me profilcor, dum vivam: non quod ca sim confideutia, adferri a me aliquid posse, quod Amplissimo Spectatissinioquc Ordini Vcstro, ornamento esse queat; sed ut partim voluntati, Vestrac, quae honestissima est omnino, partim, boni, in liltcrato orbc, civis, officio, salisfaciam, cumque in apricum prodirc iubcor, ignobilium rilu ferarum, la leb ras haud quacrilem. Vcstrum ergo cril, Viri Eruditissimi, consummatissimi, mc, iure quodam Vcslro, doecre, movereque, quid mc iam, atque in poslcrum velitis. Atque confido sane fore, ut informer luculenlius; quis Sociclatis totius Stator protectorque sit? Quod eius systema? quae leges? qui et quales labores? Quod Sociclatis nomen? quis praeses scu antecessor? Ubi eius fulura sedes perpetua? et quando symbolarum mitlcndarum fiel initium? num a praeside dircclorcvc pcrmillcnlur singulis singula, vol forte arbilrio, permittentursociorum, et quae sunt rcliqua. Felkiier! Ad rcliqua epislolae capita sic habe: Erudilos Hungaros, cos nimirum, qui in orbis cruditiconspcclu virium suarum fecisse periculum haud dubilasscnl, raros maximopere esse. Parte lalcnli! Nam ordinesquidem rcligiosi, qui mendicandovitam irudunt, non quidem erudilionem.sed obsonia, quaeconfectentur, sibi habent proposita. Alia, Sociclas Jesu, eaque excelsior indoles: quippc cuius sodales, in an nos singulos edunt quidpiam, quod possit eruditorum oculos adverterc. Conciliorum Hungáriáé compi lator ac commentator fuil, Carol us Pctcrífy S.J. c barouibus synonimis: eo infelix, quod sacram matériám, quam edebat, non satis caste sancicque habucrit; sed atlulcrit, ad genus scriplionis innocenlissimum, stomach um, bilc, ultra omnem modum distentum. Quam demum per singula» paginas, effudit adversus protestantes: suis ideo hominibus invisos, ab exteris autem prolcstantium viris eruditis, ita mutetatus, ut crcdanl multi, moerore animi apoplcxiam sibi accelcravissc, ex qua cum cluetari non potuisset amplius, die XXIII. Augusti dcbitum naturae persolvit. Scriptor alioquin sie salis La tili us, et in suo gencre futurus incomparabilis, si temperare sibi voluisset, quod proelive erat lacere, a bile el calami virulcntia. Haec, ad acstumaiissimas Tuas aperte el ex vcro respondcrc habui. (Uo.) 91 "Quas X.Cal. IXbris ad me dedisti summo solaiio pcrpcci, casque vicinioribus, qui mihi adfucrc, sociis praelegi; undo et illi aequali dclcctalionc perfusi sunt. Statuta Sociclatis nostrae.quibus claborandis aciu incumbimus, nonnisi in prima scssionc mensis futuri publice legentur, ac indc vim legis habcbunl. Interim hoc Tuae notitiae dcscrvial, quemlibcl suis littcris ncgoliis, ut solebat, incumbcre, 279