AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

adóterem, klubterem - igénybevételének rendjéről). Újra szabályozták az ügyviteli rendéi elkészült a Postázó csoport ügyrendje, főigazgatói utasítás szabályozta a hivatali bélyegzők használatát, és augusztus 5-én életbe lépett az MM Levéltári osztálya által felülvizsgált és jóváhagyott Iratkezelési szabályzat, az eddig érvényben lévő 1972-es iratkezelési szabályzat új és bővített kiadása. Körlevelek tájékoztattak a belső gyorsmásolás használatáról és az OSZK kiadványok beszerezhetőségéről. Időszerűvé váltak a tűz- és vagyonvédelem, az áramtalanítás és a munkavédelem új, a vári épülethez adaptált szabályzatainak kidolgozása is, ezek azonban már áthúzódtak az 1986-os évre. Könyvtári bizottságok A Tudományos bizottság dr. Havasi Zoltán mb. főigazgató vezetésével rendszeresen megtárgyalta a könyvtár éves és középtávú tudományos terveit, a kutatóidő-kéréseket, a dolgozók tudományos besorolásának évi jegyzékeit, és foglalkozott a Keresztury-jutalómra beérkezett pályaművek elbírálásával. (Részletesen Id. a tudományos ügyekkel foglalkozó részben!) A Nyelvpótlék bizottság Juhász Lászlóné személyzeti osztályvezető elnökletével működött. A Vezetői Tanács 1984. április 26-i ülésére a bizottság Az idegennyelv-tudás anyagi elismeréséről szóló előterjesztést készített, megfelelően annak a felsőbbszintű rendelkezésnek, amely a dolgozók nyelvpótlékának felülvizsgálatát írta elő 1984. április 30-i hatállyal. A rendelet értelmében a nyelvpótlékok minősítése könyvtárunkban néhány esetben korrekcióra szorult. A VT ezen túlmenően fontos elvi határozatokat hozott: a nyelvpótlékok megállapításánál az orosz nyelv prioritása, valamint a szomszéd népi nyelvek maximális anyagi elismerése mellett foglalt állást. Az Ifjúsági Bizottság több-kevesebb rendszerességgel tartotta üléseit. Előkészítette és 1984. november 28-án megrendezte az OSZK ötödik Ifjúsági Parlamentjét. Az itt elfogadott ifjúságpolitikai intézkedési terv foglalkozott többek között a pályakezdő fiatalok támogatásával, továbbképzésével, a kutatási-fejlesztési tevékenységbe való bekapcsolásával, az intézményhez való kötődés előmozdításával, valamint a fiatalok bérezésével, élet- és munkakörülményeivel. Személyzeti munka, munkaügyi helyzet A beszámolási időszakban a Személyzeti osztály legfontosabb feladata a vári létszámfejlesztéshez kapott 100 státus betöltésével kapcsolatos, személyes tárgyalások és adminisztratív teendők voltak. A munka 1984-ben indult, de már kezdeti szakaszában nagy nehézségekbe ütközött. A könyvtárosi állások esetében kiderült, hogy a kvalifikált, hosszabb gyakorlattal rendelkező szakembereket az OSZK csak nagy belső bérfeszültségek árán tudná alkalmazni, erre azonban a könyvtár - érthető okokból - nem vállalkozhatott. E tényt támasztotta alá az OSZK-KMK országos felmérése is, amely szerint - 1983-as adatok alapján - az OSZK-ban az átlagfizetés 4.920 forint volt, míg más budapesti nagykönyvtárakban ennél számottevően magasabb (MTA: 5.573, FSZEK: 5.850, OPK: 5.214). A helyzetet még erőteljesebben illusztrálja a vezető beosztásúak nélkül számított átlagfizetés: ez 4.344 forint volt, mindössze 44 forinttal magasabb az országos könyvtáros átlagnál, és 397 forinttal alacsonyabb az iparban foglalkoztatottak 1983-as állagkereseténél. Ez a kedvezőtlen bérszínvonal az állásbetöltéseknél elkerülhetetlenül kompromisszumokhoz vezetett. A kapott létszámkeretből kevesebb volt a betölthető könyvtárosi állás (48 fő az Olvasó- és tájékoztató szolgálatnál) a nagyobb részt, 52 főt az épület nagyságrendjéből 79