AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)
I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben
s a "Kulturális és történelmi emlékeink feltárása és kiadása" c. főirány forrásai mellett új program, a Magyarságtudományi főirány nyújt lehetőséget kutatási programjaink támogatására. Az ötéves időszakról szóló beszámoló (Középtávú kutatási beszámoló az Országos Széchényi Könyvtárnak - mint az MTA által támogatott kutatóhelynek - az 1981-1985. években végzett kutatómunkájáról) imponálóan gazdag képet nyújt az egyes kutatási témákban elért teljesítményekről. A beszámoló 7 fő témakörben ismerteti az egyes témákban elért eredményeket: 1. Kultúránk írott és nyomtatott emlékeinek feltárása és rendszerezése; 2. Könyv- és könyvtártörténeti kutatások; 3. A nemzeti könyvtár gyűjteményére alapozott szaktudományi kutatások, forrásfeltárások; 4. Művelődéskutatás. A közművelődés intézményrendszerének fejlesztése (OSZK-KMK kutatások); 5. A nemzeti könyvtár szerepe a hazai könyvtárak funkciórendszerében; 6. Korszerű könyvtári és információs rendszerek kialakítása és a könyvtártechnológia fejlesztése; 7. Kultúránk írott és nyomtatott emlékeinek megőrzése (konzerválás, restaurálás). A beszámoló bevezetése hangsúlyozza, hogy az elért eredményekhez jelentősen hozzájárult a kutatási feltételekben a legutóbbi időkben bekövetkezett javulás (pl. a pályázati rendszer bevezetése), ugyanakkor a belső publikálási lehetőségek szűkössége számos elkészült munka megjelenését akadályozza. Mivel ezek többségükben a társadalomtudományi kutatások hasznos segédeszközei lehetnének (bibliográfiák, állományt feltáró katalógusok, adattárak), közzétételükhöz elsőrendű tudományos érdek fűződik. "A saját nyomdai apparátus - hangsúlyozza a jelentés - a nemzeti könyvtár működésének ma már egyik alapfeltétele." A kutatásszervezés másik, nem kevésbé fontos területe az egyéni kutatásokkal való foglalkozás, az OSZK kutatási műhely kialakítására irányuló tevékenység. Az 1984/85-ös időszak ebből a szempontból nem volt túlzottan szerencsés: a költözési periódus erősen lefoglalta munkatársainkat, a nyugodt kutatómunkára kevés lehetőséget adott. Hozzájárult ehhez a könyvtári szolgáltatások időleges szünetelése, az állomány hozzáférhetetlensége. 1985 közepétől kezdve a legfontosabb feladat a kutatómunka újraindítása volt. Nehézségeket jelentett az is, hogy ekkorra az OSZK személyi állományában jelentős változások következtek be. Több, nagy tekintélyű és kiemelkedő kutatói tevékenységgel rendelkező munkatársunk nyugdíjba vonult, illetve megvált intézetünktől, ugyanakkor a létszámfejlesztés következtében sok új, fiatal szakember került intézetünkbe. Sok közöttük a kutatómunka iránt érdeklődő és arra képességet mutató munkatárs. Az 1986. évi kutatómunka előkészítése érdekében a fiatal munkatársakkal való foglalkozás külön gondosságot igényelt mind az OSZK káderfejlesztési programja, mind pedig az OSZK kutatói műhely továbbfejlődésének biztosítása érdekében. Az egyéni kutatások ösztönzésében már hosszú évek óta kiemelkedő jelentősége van a Keresztury-jutalomnak, Keresztury Dezső akadémikus, az OSZK ny. főosztályvezetője alapítványának. 1984-ben első ízben került sor a Keresztury-jutalomnak az alapító jelenlétében való, ünnepélyes átadására. Alkalmat erre Keresztury Dezső 80. születésnapja adott. Az OSZK több régi munkatársának, Keresztury Dezső volt kollégáinak jelenlétében került sor szeptember 28-án a bensőséges ünnepségre, amelynek keretében dr. Havasi Zoltán mb. főigazgató köszöntötte az ünnepeltet, majd átadta az 1984. évi Keresztury-jutalmakat. Tudományos dolgozatuk elismeréseként a következők vehették át a jutalmat: az első díjat Fülep Katalin (Feketehalmi oklevél. Diplomatikai és forrástani vizsgálat), a második díjat Szelestei Nagy László (Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa), Urbán László (Ellenpéldák könyvtárakról), Kamarás István (Hitek, nézetek, tornyok Nagyhajtáson), Zsigmondy Árpádné (loannes Manilas és nyomdakészlete 1575-1605), Vidra Szabó Ferenc (Szakmát kap a gyerek) c. munkáikért. Az 1985. évi Keresztury-jutalmak odaítélésére - a kutatásoknak az előbb említett akadályoztatása miatt - csak 1986-ban kerülhetett sor. 65