AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

tás, bibliográfiai ellenőrzés után - hazai könyvtárakhoz kielégítésre, ezzel is szorgalmazva a közvetlen kapcsolatok létrejöttét. Külföldi könyvtárakhoz továbbítottunk 16,8, ill. 15,9 ezer kérést (ezek egy része előző évi igények megismétlése volt). Külföldi partnereink 11,7, ill. 10,3 ezer kérésünket teljesítették, mintegy 57 százalékukat másolatban, a többit az eredeti át kölcsönzésével. Legtöbb kérésünket teljesítő országok sorrendben továbbra is az NSZK, Nagy-Britannia, Hollandia, Szovjetunió, Japán, Svájc, Franciaország és Svédország. A tőkés országokkal való kapcsolatainkra általánosan jellemző, hogy nemcsak a nemzeti irodalmat, hanem más országok irodalmát is nagy mennyiségben kölcsönzik részünkre. E készség elsősorban az amerikai könyvek, folyóiratcikkek és a report-irodalom megszerzésében jelent nagy segítséget. Legjobb partnerünk az NSZK, pl. 1985-ben az összes beérkezett anyag 27 százalékát tőlük kaptuk, és a másolatok 62 százalékát díjtalanul küldték meg. A teljesítés mennyiségét tekintve, másodikként a British Library Lending Division-t kell említenünk (British Library Document Supply Centre) - a beérkezett anyag 19 százaléka származik tőlük. Sajnos, szolgáltatásaik ára állandóan emelkedik, s ezért egyre ritkábban fordulhatunk hozzájuk, rendszerint akkor, ha kérésünket más forrásból nem sikerült kielégíteni. (1985-ben egy kölcsönzés ára már 4,- angol font, azaz 290,- Ft volt, egy másolat rendelése 10 oldalig 250- Ft.) Az ázsiai országok közül nagyon jó partnerünk a tokiói National Diet Library. Az amerikai kontinens könyvtárai közül rendszeres kapcsolatunk csak az ottawai National Research Councillal van, bár az 1985ben erősen megemelt áraik miatt a jövőben ide is kevesebbszer fordulhatunk. A szocialista országokkal a kölcsönzési kapcsolatok a legutóbbi időkig a nemzeti anyagra korlátozódtak, 1984-től azonban egyes relációkban (szovjet, cseh és bolgár) megkezdődött a más, elsősorban tőkés országokban kiadott művek forgalma. E téren a kölcsönösség jegyében kedvező tapasztalatok vannak. Legfontosabb partnerünk a moszkvai Lenin Könyvtár: tőlük kaptuk az összes beérkezett anyag 11 százalékát. Az átfutási idő is mindössze 3-4 hét, míg más szocialista országok esetében (Lengyelország, NDK, Románia) ez általában jóval hosszabb. A szocialista országok vonatkozásában a másolatszolgáltatások kölcsönösen térítésmentesek. A nemzetközi könyvtárközi kölcsönzésre 1984-ben 950, 1985-ben 905 ezer forintnak megfelelő devizái használhattunk fel. (Ehhez járul még a szolgáltatásainkért szerzett nemzetközi couponok forgalma.) Az állandóan emelkedő árak mellett a rendelkezésünkre álló deviza-keret egyre szűkülő lehetőségeket jelent. Tekintettel arra, hogy a könyvtárközi kölcsönzés nemzetközi forgalmának 93 százalékát az OSZK intézi, és csak 7 százalékát forgalmazza néhány nagykönyvtár, az OSZK-nak juttatott devizának országos jelentősége van. A külföldi könyvtárak kéréseiből 1.174-et, ill. 1.237-et teljesítettünk, közel felét az OSZK állományából. A legtöbbet az NSZK-nak, Csehszlovákiának, a Szovjetuniónak, Ausztriának, Jugoszláviának, az NDK-nak és Angliának. A kommunikációs nehézségek e szolgáltatást éppúgy nehezítették és lassították, amint azt a Központi katalógusokról szólva már említettük. A könyvtárközi kölcsönzés időszerű kérdéseivel foglalkozó, konzultatív bizottság értekezletét 1985. június 11-én tartottuk meg 49 könyvtár nyolcvan munkatársának részvételével. A könyvtárközi kölcsönzési ügyintézést három régió (Észak- Magyarország, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) nagyforgalmú és kötelespéldányt kapó könyvtáraiban ellenőriztük. A szakterület nemzetközi kapcsolatai A szocialista országok könyvtárainak 5. szakértői tanácskozására a központi katalógusok és a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés tárgyköréből 1985. szept. 23-27. között 61