AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

A kurrens külföldi periodikumok gyarapodása 1984-ben 1.145, 1985-ben 1.169 cím volt. Ebből a nemzetközi csere által behozott címek száma 692, ill. 679. Mind az előfizetett, mind a más forrásból érkező periodikumok esetében igen sokszor kellett a reklamálás eszközéhez folyamodni, ami jelentős munkatöbbletet okozott. 1984-től új lehetőségek nyíltak a devizát igénylő, külföldi könyvbeszerzések növelésére. Soros György, magyar származású, New York-i üzletembernek a magyar tudomány, kultúra és művészet támogatására tett, nagyszabású alapítványa ez évtől tette tehetővé a magyarországi könyvtárak számára forintfedezet ellenében, tőkés országokban kiadott könyvek bizonyos meghatározott körének rendelését. Az OSZK első ízben mintegy 8.000 dollár értékben adott fel rendelést. E beszerzési forrásnak igen pozitív hatása van állománygyarapodásunkra, különösen az angol-amerikai kiadású kézikönyvek, referensz művek tekintetében. Rendelésünkre első ízben 1985-ben érkezett 230 kötet könyv 201.310 forint értékben. Az MTA-Soros Alapítvány létrejötte új koordináló feladatot is jelent számunkra. Az országos gyűjteményszervezési kooperációban a Széchényi Könyvtár irányítja, összehangolja és adminisztrálja a Soros-alapítvány keretében a megyei, múzeumi, művészeti könyvtárak, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Állami Gorkij Könyvtár külföldi könyvrendeléseit. A rendelések továbbítását és a pénzügyi lebonyolítást az 1984-ben alakult MKE Soros-alapítvány könyvtári program iroda végzi. 1984-85-ben több, nagyobb volumenű kül- és belföldi hagyaték, ill. ajándék érkezett a könyvtárba, többek között Molnár Antal zenetörténész, Rehák István orvos, Vaszary Gábor író, Maurer Gyula újságíró könyvtára. Viszonylag nagy munkát adott a könyvtár katalógusaiba való behasonlításuk, s ehhez képest a tényleges állománybavétel csekélyebb mértékű volt. Viszont a nálunk már fölöspéldánynak ítélt könyvek szerencsés kiegészítést jelentettek más, gyűjtőkörileg illetékes könyvtárak számára. 1984-ben a Magyarországon rendezett, japán könyvkiállítás anyagának jegyzékbe foglalása és a gyűjtőkörileg illetékes könyvtárak közötti szétosztása ugyancsak az OSZK feladata volt. Elkészült a gyűjtőköri megosztást szabályozó keretszerződés a Magyar Színházi Intézettel. A Magyar Nemzeti Hangtár előkészítő bizottsága ülésein folyamatosan részt vettünk. A beszámolási időszakban megnövekedtek a Gyarapítási osztály által ellátott, hatósági feladatokkal kapcsolatos teendők. Szakértői véleményezésre, értékbecslésre nemcsak egyes magángyűjtemények, hagyatékok esetében került sor, hanem a vám- és rendőri szervek kérésére számos olyan esetben is, amikor egyházi-, ill. közgyűjteményekből történt eltulajdonításokról volt szó. Könyvkiviteli engedélyt magánszemélynek a két év alatt 1.400 esetben (135.898- Ft értékben), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnak export célra 268 esetben adtunk (720.561,- Ft értékben). A védettségi ügyintézés keretében 236 egyedi védettségi javaslat készült, valamint öt antikvár könyvaukció anyagának átvizsgálását végeztük el. A jelentősebb beszerzések ismertetésének élére kívánkozik 1985-ből az a 3 fóliónyi, német kódextöredék, mely egy neves magyar bibliofil korábban már hozzánk került gyűjteményéhez tartozik. A pergamenlapok három oldalon miniatúrák által ábrázolt Minnesängerek dalait tartalmazzák, köztük a híres Kürenbergi lovagköltő eddig egyetlen kódexből ismert, új szövegvariánst adó verseit. E lapok a német irodalom, sőt az egész germanisztika számára az "évszázad szenzációját" jelentik. Nem kevesebbről van itt szó, mint arról a tényről, hogy e felfedezés által a német líra kezdetei egy évszázaddal korábbra dalálhatók. A kézirat tudományos feldolgozását dr. Vízkelety András, 1984-ben még a Kézirattár tudományos főmunkatársa, 1985-től az MTA Fragmenta codicum kutatócsoportjának vezetője végezte el. 39