AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bellágh Rózsa: Bod Péter és a Magyar Athenas

[Beer János} Bér János pozsonyi régiséggyűjtőről Tollius Jakab: Epistolae Itinerariae. (Amsterdam, 1700.) (a könyv megvolt Bod könyvtárában) című művéből szerezhetett Bod tudomást, és innen került be az adat írói lexikonába. [Radácsi Mihály] Radási Mihály, bártfai lelkészről Bod Stöckel Lenárt: Postilla. (Bártfa, 1596) előszavában olvasott, ugyancsak innen szerzett tudomást Stöckel egy másik művéről is. A Praefatio tehát két cikknek is szolgáltatott adatokat. Schwandtner Joannes Georgius: Scriptores Rerum Hungarícarum (Bécs, 1746.) 1. kötetében a XVI. század második felében élt (Kertzius Paulus) Kértzi Pál, brassói orvosról olvashatunk jellemzést, és tekinthetjük egyben Bod kiindulópontjának a cikk felépítéséhez. Schwandtner háromkötetes műve megvolt Bod könyvtárában. Bod kéziratban maradt műve: Necessaria ac utilis scriptorum históriáé Hungaricae notitia (Marosvásárhely, Teleki könyvtár, Sámuel Aladár

15 megállapításai alapján) felsorolja a magyarországi és erdélyi történetírókat. Itt találunk említést először (Szamosközy) Somosközi Istvánról, a történetíróról. Feltételezhető, hogy a Necessaria ac utilis Szamosközyn kívül számos egyéb értékes adatot nyújthatott az írói lexikonnak. Sajnos, a kézirat számunkra nem hozzáférhető. így csak közvetve tudunk információs anyagot belőle átvenni. Bod másik kéziratos műve, a Literata Panno-Dacia óriási adattár (Marosvásárhely, Teleki könyvtár). Sorsa hasonló a Necessaria ac utilis című munkáéhoz. Sámuel Aladár

16 közvetítésével értesülünk a Literataból [Kákonyi Péter] Kákoni Péter adatairól. Literata (I. könyv 347.) Magyar Athenas (126.) Petrus KakonL Kákoni Péter. Pastor Hertzegszőlősiensis in Barovia et Reformator Hertzeg-szőlősi Pap volt 1545-dik esztendő tájban a' ejusdem loci ante Anno 1550. Scripsit Históriám As- Boronnyaságon, és Reformátor Magyar országnak abtiagis Regis et Cyri ex Trogo Pompejo. Versibus ban a' részében. Versekbe irta a' Tzirus Király HistóHungaricis edidit Debretzini 1574. riáját 1549-dik esztend. Melfy fá-nyomtattatott DebIta finit: retzenb. 1574-dik észt. 's az után is sokszor. Az ezerötszázban és negyvenkilencben, Mikoron imának ennyi esztendőben, A ki ezt szerzetté az <5 vig kedvében, Nevét megjelenté verseknek fejében. A fenti példa bizonyítja, hogy a Literata értékes kútfője lehet az Athenasnak. A Magyar Athenas közel 50 cikkében verseket olvashatunk. Versekkel mutatja be Bod a címszóban szereplő költőrtehetségét és tevékenységét. A versek tartalmából megviláglik szerzőjük életének egy-egy szakasza, pl. [Bocatius János] Bokátzius János, [Deidrich György] Deidrik György. A XVII. század végén versekben is elpanaszolták Magyarország elnyomott helyzetét, pl. Gyöngyösi István (a lelkész). Versekkel vigasztalták a megpróbált társakat, barátokat, pl. [Tolnai Fabricius Tamás] Tolnai Fábritzius Tamás. Más csoportba tartoznak azok a versek, amelyeknek szerzője nem a címszóban közölt literátor, mások: magyarok, vagy idegenek írták annak dicséretére, jellemzésére. Szokás volt versben elbúcsúztatni a külföldön tanult diákokat hazatérésük előtt. A verseknek forrásértékük van, jelenlétük az Athenasba azt bizonyítja, hogy Bod olvasta, látta és idézte őket. [Bocatius] Bokátzius verskötete minden bizonnyal járt a kezében, lehet, hogy a nagyenyedi kollégium könyvtárában volt meg. 16 versnek elsőrangú forrásértéke van. Szerzőjükről, vagy a címszóban szereplő literátorokról, akikhez írták a verset, a kutatás során egyéb adat nem került elő. Marad a vers szövege, amelyre támaszkodunk a forráskutatásban. 15 Sámuel Aladár: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei. Bp. 1899. p.207. 16 Uo. p.213. 384