AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bellágh Rózsa: Bod Péter és a Magyar Athenas

Az eddig tárgyalt cikkekben, Batizi Mihály kivételével megfigyelhetjük az adatok vándorlását. A megjelölt forrásból az információs anyag először Bod História Hungarorum ecclesiastica című művébe került be, majd onnan az Athenasba. Timon Sámuel két művét: Epitome Chronologica Rerum Hungaricarum (Claudiopoli, 1735.) és Purpura Pannonica (Tyrnaviae, 1715) 6 cikkben idézi. Ebből [Bakócz Tamás] Bakáts Tamás, Báthori András és [Draskovich György] Draskovits György adatait a Purpura Pannonica latin szövegéből p.28; 46; 54-ről kivonatolta és helyezte az Athenasba. A szövegek tartalmi összevetéséből megállapítható a közvetlen forráskapcsolat. Rotarides: História Hungaricae literariae lineamenta (Altonaviae et Servestae, 1745.) c. művét Bod két cikkben idézi mint forrást. [Burius János] Buri János adatai közvetlenül Rotarides könyvéből (p.196., 197.) kerültek be az Athenasba. Péterffy Károlynál Rotarides közlései p.96-97-ről más, egyéb forrásból már ismert adatokat egészítenek ki. Hoffmann Johann Jacob: Lexicon Universale... (Basel, 1683) című műve két cikk végén olvasható mint megadott forrás: Abarisnál és Apafi Mihálynál. Az elsőnél "...in voce Abaris" Hoffmann elsőrangú forrás, a másodiknál "...in voce Transilvania" egyéb adatokat egészít ki. Czvittinger: Specimen Hungáriáé literatae. (Francofurti et Lipsiae, 1711.) c. írói lexikonét 12 cikkben idézi elsőrangú, vagy kiegészítő forrásként (Id. 2. fejezet). A többi Bod által megjelölt forrás életrajzi és könyvészeti adatokat egészít ki a megfelelő cikkben. Milotai Nyilas István: Speculum Trinitatis (Debreczen, 1622.) műve előszavát [Bocatius] Bokatziusnál és a 38. oldalon olvasható adatokat [Csanádi Pál] Tsanádi Pálnál használta fel a lexikoníró. Pápai Páriz Ferenc: Rudus redivivum (Szeben, 1684.) művéből idéz [Czeglédi György] Tzeglédi Györgynél, és Hoffmannhoz intézett levelét említi Apafi Mihálynál. [Ókolicsányi Pál]: História diplomatica (Francofurti, 1710) című művéből (p.64-65.) származik az a költött história, melyet Bod Sámbár Mátyásról és Vásárhelyi Matkó Istvánról mond el. Spangár András: Magyar krónikájából, Kassa, 1738. p.100. Gyöngyösi Pál és p.280281. Zrínyi Miklós életrajzi adatait egészítette ki. A Miscéltenea Tigurina (Tigurini, 1723) című kiadványt (p.213-227.) Paksi Mihálynál és (p.207-213.) [Túri] Túri Mátyásnál idézi a lexikoníró. A Museum Bremense [Museum Historico-Philologico-Theologicum] (Bremae, 1728.) c. kiadványt p.493-ról Pósaházi János adatainak összegyűjtéséhez használta fel. Bod másik elődje a lassan öntudatosodó új tudományban, a história Iitterariaban Czvittinger után Rotarides Mihály. Irodalomtörténeti munkájának csak tervezete készült el: Históriáé Hungaricae literariae... lineamenta (Altonaviae et Servestae, 1745.). Bod ismerte kortársa munkáját, megvolt könyvtárában, és felhasználta cikkeinek felépítéséhez. Amint már láttuk, az általa megjelölt források között is szerepel Rotarides neve két cikkben. A vizsgálódásokból megállapítható további forráskapcsolat a Históriáé Hungaricae literariae... lineamenta és a Magyar Athenas között. 5 literátor adatairól teljesen, vagy részben Rotarides közléseiből tudott Bod. Benger Miklós, Bombárdi Mihály, Rezik János, [Schwartz Gottfried] Schwartz Godefred, (Dionysius Exiguus) Kis Dénes nevével itt találkozunk először. További 4 cikk könyvészeti adattal bővült innen: [Baranyai Decsi János] Detsi Tzimor János 2, [Gönci István] Göntzi István, Huszti András, [Jóny János] Joni János egy-egy művel. Az alábbi példa azt mutatja, hogy Bod használta Rotarides könyvét a Magyar Athenas megírásakor. 381