AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bellágh Rózsa: Bod Péter és a Magyar Athenas

bergában, hogy rendbe szedje sok költséggel, fáradtsággal egybe szerzett drága kintsét. Botsátott Világra egy könyvet Históriáé Hungáriáé Literariae - Lineamenta - Altonaviae et Servestae 1745." De szándékát - írja Bod - Rotarides nem tudta megvalósítani: "Száraz betegségbe esvén, ott megholt, 's az ő sok költséggel, fáradtsággal keresett kintse azoknak kezekbe került, a' kik utánna olálkodtanak. Az, honnan hogy valaha Világra adattassék, semmi reménység nintsen. A Magyar Athenas megírására Bod Pétert kettős cél ösztönözte: Egyfelől a múlt emlékeit, főként a XVI. és XVII. században élt írók életét és műveit kívánta a jelenkor elé idézni: "Szándékoztam ezen írásom által fő képpen a'mi előttünk, Hazájuknak hasznokra 's ékesítésekre és Isten Ditsősége terjesztésére élt jó Embereknek, a' feledékenység által el-temetett Emlékezeteket a'mennyire lehetett megújjítani." A "Hazádat és magyar nemzetedet igazán szerető kegyes olvasó" című ajánlásában olvashatjuk: "Arra a'végre intéztetett ez az írás, hogy a' két Hazában: Erdélyben és Magyar országban az előtt élt tudós embereket, kivált a'kik valami Világra botsátott Munkájok által emlékezeteket fenn hagyták, régi el-takartatott, megavult hamvakból meg-elevenítse, és újjonnann világra hozza." Másfelől nemzete becsületéért, tudományos hírnevének öregbítéséért szállt síkra, és ennek a szívből fakadó belső parancsnak az eredménye a Magyar Athenas. A nemzetet szolgálás nemes szándéka "... az az indulat, mellynek minden emberben meg-kell-lenni, engemet is arra ösztönöz, hogy a'mit felebarátimnak hasznokra, és a' Magyar Nemzetnek tisztességére 's ékesftésére ítélek lenni, abban ne legyek tsak hallgatással, hanem a' mi töllem kitelhető, azt véghez vigyem." Bod tisztában volt azzal, hogy milyen nagy feladatra vállalkozott, és azt is érezte, hogy egy irodalomtörténet elkészítése "... nem is egy embernek tehetségéhez való". Tudósok sora kellene egy ilyen feladat elvégzésére. A Magyar Athenasban 528 író (szépíró és tudós) életéről és munkásságáról számol be. Ezenkívül feljegyez 62 névtelenül megjelent munkát, s az általa ismert könyveket húsz szakcsoportban külön is felsorolja. Lexikonába bekerültek mindazok, akik valamilyen írásos emléket hagytak maguk után, akikről maga Bod tudott, vagy működéséről hallott. Jóllehet tárgyilagosságra törekedett, látásmódját protestáns hite és erdélyi székely öntudata erősen befolyásolták. A költőknél és íróknál többre becsülte a vallásos munkát, tudományos könyvek szerzőit. Az Athenas szerzője az összegyűjtött anyagot Czvittingerhez hasonlóan, ábécé sorrendben helyezte el. 528 cikkből épül fel Bod lexikona, 21 cikken belül további két, vagy három íróról tesz említést. A másod- (20 cikkben), vagy harmadsorba (egy cikk) bekerült íróról kevés adatot közölt, legtöbbször mű nélkül. Bod módszere az életrajzi és könyvészeti anyagok felsorolása. Általában pontos adatokat és évszámokat adott, de téves megállapításai is vannak, értékelést ritkán mond. Forrásokra ritkán hivatkozik. 60 cikkben megjelöli a forrást, amelyet felhasznált lexikonában. A forrásokat a cikk végén, vagy széljegyzetben közli. De találunk ilyen vonatkozású utalást cikk belsejében is. 4 Uo. p.(VI.) 5 Uo. p.(VII-VIII.) 6 Uo. p.(VIII.) 7 Uo. Ajánlás p.(XXlI-XXIH.) 8 Uo. p.(XXVl.) 9 Uo. Előszó p.(VIII.) 362