AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar dikaszteriális tanácsosai 1740-1780

Hr., Originales Rcferadae: 1742 No.13, 1752 No.lt)7, 1753 No.187. A tanáesosok hivatkozási szempontjai: ugyanott, 1742 No.53, 1743 No.l()2, 1750 No.25, 1757 No.12, 1758 No.85, 1759 No.9(). A felső- és alsóma­gyarországiak közti diszlinkeióra példák: ugyanott, 1738 No.5, 1744 No.86, 1743 No.102. A tanácsosok személye: Ember Győző és Fallenbüchl Zoltán Lm., a Kancellária és a llelytariöianacs lentebb említett levéltári forrásai, valamint Syllabus Alphabeiicus Promoüonum... usque Annum 17H0. OSZK Kézirattár, Hol.Lat. 792. Az életrajzi adatok kiegészítve Nagy Iván:Magyarország családjai. Pest, 1857-1868 és Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp. 1911-1932, valamint, ahol ilyen volt, az egyes családok mo­nográfiái alapján. Ezek kö/.ül kiemelendő Jedlicska ?Á\: Eredeti részletek a ... Pálffy család okmánytárához. Bp. 1910. Eszlerházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Bp. 1901., Szabó Dezső:/! herczeg Fesieticli család története. Bp. 1928., slb. Az adatok részben a pozsonyi anyakönyvekből közvetlenül vannak véve. A Magyar Kancellária tisztviselőinek lakóhelyére vonatkozólag Stadtarchiv Wien, Toienprotokoll der Stadt Wen, valamint Waniek, Ernestine: Die Wiener lieamienwohnung zur Zeit Maria Theresias. Diss.d.Univ. Wien. 1931. (Gépiral). Niczky Kristóf hagyatéka: OSZK Kézirattár. Fol.La I. 398 (História Politico-Lilcra­ria), Fol.Lat. 2334 (Volumen speciale proiectorum), és főleg Quart.Germ. 127 (Staatskennlnis von Ungarn). A Helytartótanácsra vonatkozólag Felhő Ibolya - Vörös Antal: A Helytartótanács levéltára. Bp. |9(>l., főleg 114-115., 136-138.1. A Magyar Kamara tanácsosaira vonatkozó adatok: lóként a M. Kamarai Ltr. l'rotocolluni Cameralis Consilii vonatkozó évi kötetei alapján. Colhmann Anion születési adata Dr. Anion Maycrhofcr (Diözcsanarchiv Wien) szíves közlése. Ribics György magyarországi eredete: Szinnyei Józsel: Magyar írók, XI.köt. Bp. 1906, 955. hasáb. Schilson a bécsi Toienprotokoll szerint a magyarországi Sueschenban (Szucsány?, Szécsény?) születeti, és 1810. dec. 15-én, 67 éves korában halt meg Bécsben Batthyány herceg hazában. A nagyatyjára, Schilson János Mihály soproni polgárjogára és eredetére vonat­kozó szíves közlés Tirnitz József levéltárosnak köszönhető. A Magyar Életrajzi Lexikonban hiányos biográ­fiai adatokkal szereplő Schilson eredeiének további tisztázását megnehezíti, hogy a vonatkozó iratok a würzburgi állami levéltárban az 1945. márc. 16-i légitámadás alkalmával elpusztultak. (Dr. A. Tausend­pfund levéltári főtanácsos, Würzburg, szíves közlése.) Schönholzra vonatkozólag: Stálny Archiv Bratislava (Pozsony megye levél iára) Acta Nobilitaria (1791). Bacsák: Id. Fallenbüchl,/! Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. = Levéltári Közlemények 1970, 288.1., továbbá M. Kam..Ltr., Litterae ad Cameram 1743 No.143, Benignae liesoluttones 1768. máj. 31. és Koller beszédei: Alloauium ... ad status el ordines ... Co­nitiatus tíarsiensts... (IVrnaviae, 1759. ; OSZK 199.972) és Serrno - ad status el ordines congregalos... (Budae, 1782. OSZK 199.795) 332

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom