AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

1941. évi működéséről összeállított egyik beszámoló

85 pl. "Aprónyomtatvány-, plakát- és gyászjelentés-gyűjteményt" említ, a gyarapítási adatok között az egyleveles nyomtatványokat, plakátokat és gyászjelentéseket sorolja fel.. Mindezt csak azért részleteztük, mert sokszor az az érzésünk, hogy a szervezeti keretekbe beillesztett állománytesteket Fitz József csak gyűjteményrészeknek, egy nagyobb eszmei-könyvtári egység tagjainak tekintette, azért is bánt velük olyan "könnyedén". De érezzük azt is, hogy a kűlöngyűjteményben való kezelés (egy esetleges összevonás) csak az egyleveles nyomtatványok csoportjaira, tehát egy "letisztított", könyv jellegű kiadványoktól mentes kategóriára vonatkozhatott volna. így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Fitz József kezdetben voltaképpen a mai kisnyomtatványtár koncepciójával indult el,

86 ezt azonban egészen nem valósította meg, sőt a gyakorlatban egyre jobban eltért tőle, és elérkezett odáig, hogy a kisnyomtatványok egyik csoportját alkotó aprónyomtatványokra korlátozta e különgyűjtemény(ek) gyűjtőkörét és szervezetét. A másik csoport, amely az önálló (füzet, illetve könyv alakú) kiadványokat foglalja magában, sajnos elsikkadt ebben a szétválasztásban, és ha esetleg nyilvántartásbavétel után is, de a pincében, vagy a "gyűjtőben" nyugodott addig, amíg 1945 után nem találta meg - a két részleg egyesítésével - megfelelő szervezeti formáját és helyét. Bárhogy is legyen, a gyakori szervezeti változások, az elnevezésbeli következetlenségek a kiforratlanság, az útkeresés és az egyleveles nyomtatványok körén kívül eső "egyebek" meg nem becsülését sugallják. A szervezetről szólva külön is meg kell említeni egyes gyűjteményrészek könyvtáron kívüli átmeneti elhelyezését. A gyászjelentés-gyűjteményt, valamint az 1848/49. évi plakát- és aprónyomtatvánvgyűjteményt az Országos Széchényi Könyvtár Levéltári osztálya őrizte és gyarapította. 1926-ban, amikor ez a részleg a Múzeum épületét sújtó helyhiány enyhítése érdekében az Országos Levéltár akkor elkészült új épületében kapott megfelelő helyiségeket, oda természetesen minden anyagát magával vitte. 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári osztálya önálló, a könyvtártól független részleggé vált, majd 1934. júliusában az Országos Levéltár szervezetébe olvadt bele.

88 így a könyvtár elveszítette gyászjelentés- és 1848/49-es plakát- és aprónyomtatvány-gyűjteményét is. Már 1928-ban történtek kezdeményezések az összetartozó állományrészek egyesítésére, majd 1936-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa felkérésére Fitz József főigazgató megbízta Trócsányi Zoltán főkönyvtárnokot, hogy egy szakértő bizottság segítségével vizsgálja felül a múzeumi intézmények anyagának átfedéseit, a gyűjtemény részek szétszórtságának kérdéseit, azok együttes, logikus elhelyezése érdekében. Ennek során követelte a könyvtár az Országos Le85 Összefoglaló jelentés a kormányjelentés számára az Orsz. Széchényi Könyvtár 1941. évi állapotáról és működéséről. (OSZK Irattár 38/1942.) 86 Ld. az 1. sz. jegyzetben Tóth András meghatározását. 87 Sulica Szilárd:/! Múzeumi Levéltár gyűjteményeiről. = Magyar Könyvszemle 1926. 54-1 lO.p. 88 Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében 19341945. Bp. 1972. 33-84.p. (Klny. Levéltári Közlemények 43. évf.) A vonatkozó részt Id. 51-54.p. 89 OSZK Irattár 619/1928. 90 OSZK Irattár 476/1936. 223