AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944 NÉMETH MÁRIA Az aprónyomtatványok, - ma használatos nevükön kisnyomtatványok

1 - a könyvtári állománynak mindig is szerves részét alkották. Már a könyvtáralapító Széchényi Ferenc gyűjteményéből igen sok kisnyomtatvány maradt az utókorra, ugyanúgy Jankovich Miklós hagyatékából is. Ezeket kezdetben kötetekben egyesítve tárolták, a későbbi elkallódástól mentve meg őket. Bár ez az állományrész a kötelespéldányok beszolgáltatása révén, valamint adományok útján tovább gyarapodott, könyvtári "rangja" egyre süllyedt. Hiába hívta fel Sándor István 1804-ben a figyelmet arra, hogy "...az Apróság is néha nevezetes. El sem hinné az ember, miként oldódhatnak fel s világosíthatnak meg sok idő múlva az efféle ... Apróságokból a legnehezebb kérdések és kétkedések", a figyelem mégsem fordult - személyzeti hiány miatt nem is igen fordulhatott - e kiadványfajta felé. De ha feldolgozásukra, tárolásuk megoldására nem is került sor, számszerű nyilvántartásuk mégis 1 Itt jegyezzük meg, hogy írásunkban a kisnyomtatvány elnevezés helyen a régebbi aprónyomtatvány kifejezést használjuk. De a két világháború közti időszakban - a szervezeti egység első elnevezésében is - csak az utóbbival, illetve az egylevcles nyomtatványok meghatározással találkozunk. Utalunk Tóth András most érvényes meghatározására is: "A korábban szokásos »aprónyomtatvány« gyűjtőfogalom helyett a szakirodalom újabban szélesebb értelemben a »kisnyomtatvány« gyűjtőfogalmai használja. Ez a fogalom magában foglalja mind a »füzet alakú kisnyomtatványok« (brosúrák, röpiratok, iskolai értesítők, vállalati kiadványok, slb.) mind pedig az »aprónyomtatványok« (röplapok, meghívók, plakátok, családi nyomtatványok) körét". (Tóth András: Kisnyomtatványok az Egyetemi Könyvtárban. = Magyar Könyvszemle 1968. 210-214.p.) - Ld. még Sallai István - Sebestyén Géza: ,4 könyvtáros kézikönyve c. művét. (2. kiad. Bp. 1965.) 639-684.p. - Megemlílendőnek tartjuk témánk szempontjából Possonyi Erzsébet: Kisnyomtatványok kezelése. Bp. 1958. 41 p. c. művét (megjeleni Az Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványai 6. köteteként), mert nemcsak szerzője, hanem lektorai, Goriupp Alisz és Csapodi Csaba is az OSZK munkatársai voltak, tehát szemléletükben nyilván érvényesült a Nemzeti Könyvtárban szerzett tapasztalai. 2 Ld. Somkuli Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye c. tanulmányát (= Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1970-1971. Bp. 1973. 175-179.p.), amely e kiadványfajta összetételéi részletesen feltárja. Közvetve innen származik a Sándor István-féle idézel is. Ld. továbbá Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867 (Bp. 1981). c. művel. 205