AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Wix Györgyné: Rég elfelejtett gyűjtőkről

ván gyönyörű gyűjteményére. (Nem is szólva arról a számtalan kisebb-nagyobb tékáról, amelyeket jelentős tudósok, lelkészek, stb. maguknak gyűjtöttek, s amelyek aztán Jankovich könyvtárával a nemzeti könyvtár állományát gazdagították, mint pl. Wagner Károly történészé, Lehoczky András genealógusé, Benczúr József jogtörténészé, vagy Juraj Ribaié, aki a szlovák nemzeti törekvések első nagy személyiségeinek egyike volt.) Az Illésházy család számos generáción át gyűjtött igen értékes dubnici könyvtárát a család utolsó férfi sarja, Illésházy István gróf 1835-ben e szavakkal ajánlotta fel a nádorhoz intézett levélben: "Elhatároztam, hogy ami kevés javam még van, azt a haza oltárára ajánlom. Ez okból, s hogy Császári Királyi Fenséged iránti bensőséges és határtalan tiszteletemet erómhöz képest tanúsítsam, nem megvetendő belső értékű könyvtáramat... a Nemzeti Múzeumnak ajándékképpen felajánlom... legmagasabb Fenséged védelmére bízom..."

12 Egyébként saját könyveit is az OSZK-nak adta. Szinnyei Józseftől tudjuk - s ő még első kézből értesülhetett erről - , hogy minden esztendőben újévkor odaszállíttatta a neki küldött könyveket. Ha szerencsénk van, és a raktárban sétálhatunk, a régebbi állományrészek előtt, s ha nem vagyunk restek a csinosabb, bőrkötéses gerincű könyveket leemelni és kinyitani, igen gyakran a nádor ajándékára utaló latin bejegyzést találhatjuk bennük. (Pl. Schvartzer Antal két csinos zöld marocain kötésű munkája a siketnémák oktatásáról 225.628 és 287.978 jelzeteken, az Auróra szép empire kötésű zsebkönyvei 1822-re és 1823-ra, vagy az Egyetemi Nyomda által József nádornak készített, finoman aranyozott bordó bőrkötésű Missale 500.599 jelzeten.) Sokhelyütt olvashatunk arról, hogy a nádor bőkezűségéből kerültek a könyvtár állományába olyan kiemelkedő értékek, mint az 1812ben vásárolt Capitula concordiae inier Fredericum imperatorem et Matthiam Hungáriáé regem... (Passau, 1491. Sajó-Soltész 2727.), melynek 11 leveléért 11 arannyal fizetett, meg a Thuróczy Krónika 1488. évi augsburgi kiadásának egy igen szép, hártyára festett példánya, amelyben Theobald Feger budai könyvkereskedő arannyal nyomott ajánlása díszeleg (s amely mellesleg a legkorábbi ismert arany-nyomás). Utóbbiért Bécsben 400 forint 9 krajcárt fizetett,

13 míg az első ismert magyarországi nyomtatványért, Hess András budai krónikájáért ugyancsak Bécsben, s ugyancsak Horovitz Fülöp antikvárius közvetítésével 100 ezüst forintot.

14 Az országos ügyek intézése mellett, talán felüdülésül a kolerajárványtól és árvíztől a nemesi insurrectióig terjedő államügyekből, olyasféle főigazgatói kezdeményezései is voltak, amelyek mai szemmel reménytelenül naivnak hatnak, ám akkoriban nem maradtak eredménytelenek. így került a könyvtár birtokába az ún. frankfurti kódex, a Hartvik legenda. József nádor Millertől tudta meg, hogy a legendát tartalmazó kódexet a frankfurti Szent Bertalan apátság könyvtárában őrzik. Ekkor kéréssel fordult a város polgármesteréhez, "...nem lennének-e hajlandók a nagybecsű kéziratot a pesti magyar nemzeti könyvtárnak átengedni".

15 Az OSZK-lrattárban találhatók az 1925-ben Hóman Bálint részére összeállított és VKM-nek szánt, ún. "kiemelt iratok", a jelentős könyv- és pénzadományok aktái. Közöttük, mint olyan, amelyre vonatkozóan nincs írásos adat, szerepel egy házi feljegyzésben a "Ffurti Hartvik legenda (1814), melyet a nádor hozott el." Mindenesetre, ha nem is maradt fenn, volt ilyen levél, s a levélre válasz, amelyben Frankfurt város a Szent 12 Bertász J.: Az Illésházy kvtár... Lm. 58.1. 13 A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára 1802-1895. = MKsz. 1896. 100-101.1. 14 Horovitz Fülöp a magyarországi antiquariusok nestora. = MKsz. 1886. 342.1. 15 Kollányi Ferenc: A Széchényi Orsz. kvtár a Horvát István kinevezését megelőző három utolsó évben. — MKsz. 1904. 172.1. 183