AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

remtett) a legfelsőbb főúri köröktől kezdve a művelt városi családokon, a nemességen és a polgári gentryn keresztül egészen a szerény falusi jegyző la kasokig terjedt. Erzsébet ki­rályné is előfizetője volt a lapnak ..." 1 Szana Tamás még igyekezett - ígéretéhez híven - a lap eredeti vonalát tartani 1893­ban, s kapcsolódva az ünnepi hangulathoz, bensőséges tudósítást ad Pulszky Ferenc 79. születésnapjáról: "Kedves ünnepély folyt le f. hó 15-én, Pulszky Ferenc tudósunknak Pápa mellett, a kishartai hegyen levő szőlejében ... Az öreg tudóst ma délelőtt üdvözölte a nemzeti múzeum tisztviselői kara is, élén Frivaldszky János igazgató-őrrel, ki szép beszéd­ben emlékezett meg a nap jelentőségéről. Pulszky Ferenc meghatottan köszönte meg a megemlékezést ..." 12y 1894 decemberében újabb szerkesztő intézi előfizetési felhívását a Fővárosi Lapok ol­vasóihoz, Porzsolt Kálmán: "A Fővárosi Lapok ... politikai tartalommal is fog bővülni ... A lap régi szerkesztői Vadnay Károly és Szana Tamás továbbra is a lap munkatársai ma­radnak ..." Porzsolt Kálmán, a híres politikai író mindent megtesz a lap közönségének megtartásáért, továbbra is igényes szépirodalmat ígér,"... az előfizetési ár az eddigi 16 frt helyett, csak 14 frt lesz." 130 A politika tehát belép a Fővárosi Lapok életébe, s a Nemzeti Múzeum könyvtárára vonatkozó közlemények egyre kisebb számban jelentkeznek - igaz, együtt a kulturális élet egyéb híreivel. Az 1880-as évek évfolyamonkénti 40-50 közlemé­nyével szemben 1893-ban 18, 1896-ban 14, 1897-ben még 8, de 1898-ban és 1901-ben már csak egyetlen híradás utal a Nemzeti Múzeum könyvtárára. A századforduló évében, valamint az 1902-1903-as évfolyamokban már nincs a Széchényi Könyvtárral bármilyen összefüggésben levő közlés. Az egyetlen, akiről az újságírók a Fővárosi Lapok utolsó évti­zedében sem feledkeznek meg, kit bizalmas, atyai jóbarátként tisztelnek: "Id. Szinnyei Jó­zsef, az az a derék jó Szinnyei bácsi, a ki egyedül dolgozik az újságok és újságírók halha­tatlanságán, most adta ki sok fáradtsággal, bámulni való szorgalommal megszerkesztett évi jelentését a magyar hírlapirodalom tavalyi esztendejéről ..."; 131 majd együtt örülnek a Szinnyei Bá' - Nagyságos úr című cikkben, hogy: "Egy régen kiérdemelt kitüntetés ... Szinnyei Józsefnek a magyar nemzeti múzeum könyvtárőrének a király a tanácsosi címet adományozta ... ^ Mindez távolról sem jelenti, hogy nem is lenne mit írni a Nemzeti Múzeum Könyv­táráról - ezt a többi napilap és folyóirat feltárása is bizonyíthatja - csupán a Fővárosi La­pok arculata változott meg mind tartalmában, mind formátumában is a század utolsó éve­ire, mintha nem is lenne azonos az 1864-ben alapított újsággal. A lap folyamainak utolsó évtizedében elindított változás eleinte, az 1890-es évek közepén még sikeresnek mutatko­zik. 1894 decemberében, azt kővetően, hogy Porzsolt Kálmán veszi át a főszerkesztői posztot, a Fővárosi Lapok büszkén adja közre a többi újság véleményét, A sajtó rólunk címmel: "Köszönetet mondunk a sajtónak ama szíves jóindulatért, amelylyel rólunk meg­emlékezett. A napilapok kivétel nélkül dicsérettel adóznak a tartalomban meggazdago­dott Fővárosi Lapoknak, és méltányolják, hogy a szépirodalom istápolása mellett nem fe­ledkezik meg a politikáról. A nemzet hétfői lapja ezekkel a szavakkal ír rólunk: Vasárnap jelent meg a Fővárosi Lapok című eddig tisztán szépirodalmi lap, új köntösé­ben, kibővítve politikai tartalommal. Ez a különben eddig is jóképű újság ebben az uni­formisában a lehető legkedvezőbb benyomást gyakorolja a magyar olvasó közönségre, mely mindenben szereti és keresi a politikát, még a szépirodalmi lapokban is, és íme 128 Milkó I. i.m. 179. p. 129 F. L. 1893. 2114. p. 130 F. L. 1893. 2992. p. 131 F. L. 1895. 1015. p. 132 /•". L. 1897. 122. sz. 5. p. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom