AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

vát fordítása, a brádi erdélyi tanítóegylet cirillbetűs könyvei, Selmec városától egy XV. századbeli Stadtrecht és városi jegyzőkönyv. Szintén a XV. századból való Krakkóból, az ottani egyetemet látogatott magyar ifjak anyakönyve. A mölki apátság pedig Beatrix királyné egyik imakönyvét jelenti be. 1882 februárjában a közönség a sajtó útján értesülve, igen nagyszabású kiállítás elé nézhet, szép számban vonulnak fel a magángyűjtők is a hírek szerint, többek között Andrássy Manó, Zichy Jenő, Keglevich István grófok magánkönyvtárai is láthatóak lesznek. Már 1881 decemberében kiderült, hogy a felajánlott kiállítási tárgyak hatalmas tömege miatt: "Az országos könyvkiállítást nem rendezhetik a műcsarnokban, mert szűk volna e célra, hanem az Eszterházy-képtár tágas termeit szemelték ki ... A Nemzeti múzeum kétezernél több régi nyomtatványt, ötven ősnyomtatást és szintén ötven ritkabecsű kéziratot állít ki. A vállalat élén álló Ráth György és vele buzgóságban versenyző társai oly könyvkiállítást hoznak létre, mely külföldi tudósok érdekeltségét is nem kis mértékben fölkeltheti."

82 1882 januárjában megérkezik Szabó Károly jeles bibliográfus, a kolozsvári egyetem tanára, hogy segítségét felajánlja a kiállítás rendezőségének, amely azt köszönettel el is fogadta. Február közepén dől el, hogy a kiállítás az Akadémia épületében lesz: "A könyvkiállításra szorgalmasan folynak a készületek az akadémia palotájában, az országos képtár helyiségeiben. A képtár huszonhárom termében már eddig vagy nyolcvan szekrény van felállítva, részint az egyetemi könyvtárból, az iparmúzeumból valók, s általában csinosak. A kiállítandó könyvek, nyomtatványok a palota második emeletének egyik termében vannak elhelyezve s a rendező bizottság e napokban fog hozzá az elhelyezéshez."

84 A megnyitó időpontját immáron harmadszorra is elhalasztják, végül 1882. március 5-én kerül sor a nyitóünnepségre, úgy remélték, hogy addigra a katalógusok is elkészülnek, amelyeken hat nyomda dolgozik. Ennek ellenére sem vált be ez a remény, a kiállítási kalauz még kis ideig váratott magára. A Fővárosi Lapok azonban kitesz magáért; a megnyitás napján kéthasábos tárcában ismerteti a "rendkívüli buzgalommal rendezett könyvkiállítást",

85 végigvezet a termeken, kiemelve a díszesebb, értékesebb példányokat, s ajánlja olvasóinak a katalógust [?], mely "Igen díszes. E díszes könyv átforgatása megfelel egy sétának a gazdag kiállításban."

86 A következő szám, március 7-én, pedig leírja a megnyitó ünnepséget, a jelen volt v Jdósok, művészek és arisztokraták felsorolásával, Ráth György és Trefort Ágoston beszédének ismertetésével.

87 Két nap múlva újabb, csaknem egész oldalas tárca szól A könyvkiállításról, különösen a Corvinákról, Myskovszky Viktor gyűjteményéről, valamint a régi és új kötésekről. Itt már a kritika hangja is megszólal: "Kalauz könyv, kathalógus még nincs; pedig kiállítás ily mutató nélkül olyan, mint a labirintus - Ariadne fonala nélkül: nem tájékozhatja magát benne az ember. A tömérdek kéziratot, nyomtatványt csak úgy üvegen át láthatjuk, egyiknek címét, a másiknak tábláját, a harmadiknak valamely festett illusztrációját. Hozzányúlni nem lehet, forgatni sem szabad, ekkép egy-egy magyarázó felirat, vagy felvilágosító jegyzék volna szükséges, hogy ne csak lásson a közönség, hanem okuljon is. Úgy hisszük, hogy a Corvinák szekrényei előtt leghosszabban időznének a látogatók, ha az egyes kötetekről útbaigazító adatokat olvashatnának. Most csak a finom kivitelű miniature-képeket, az aranyozott arabeszk-szegélyeket nézhetik, s egyik-másik codex82 F. L. 1881. 1786. p. 83 F. L. 1882. 4. p. 84 F. L. 1882. 242. p. 85 F. L. 1882. 341. p. 86 Ld. a 85. sz. jegyzetet. 87 F. L. 1882. 347-348. p. 166