AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

három héttel később, 1865. márc. 10-én teljes hasábos tárcában foglalkozik ez üggyel, gyökeres változásokat sürgetve "foldozgatások" helyett, szakértő erélyes igazgatót kívánva az intézet élére.

1X S az igazgató elleni hadjáratban odáig megy, hogy Gyávz/i/rben számol be arról a tévedésről, amelyben a Pesti Hírnök tudatta Kubinyi Ágoston leköszönését.

ly Később nyíltan tudósít azokról az elképzelésekről, miszerint a Nemzeti Múzeum leendő igazgatója Xantus János lenne. Egyéb hírekből tudjuk, hogy Pulszky Ferenc még emigrációban él, hazatelepülése és javainak visszaadása is reális lehetőség ugyan, de a nemzeti múzeumi igazgatói szék elfoglalása egyelőre őt magát olyannyira sem foglalkoztatja, hogy könyveit is az Akadémiának adományozza. 1865 március végén és április első napjaiban a magyar sajtó több nagy napilapja is a leendő múzeumi igazgatókról vitázik. A Fővárosi Lapok tudósít a Pesti Hírnök, a Pester Lloyd és a Magyar Sajtó cikkeiről, amelyek Ürményi József, Henszlmann Imre, Rómer Flóris és Xantus János nevét emlegetik. A vitát így összegzi: "Kubinyi Ágoston úr sem köszön le a múzeumi igazgatóságról. E szerint maradunk a réginél. Egyébiránt inkább is maradjunk, semmint vedren csöbört cseréljünk. A Pesti Hírnök jelöltjénél [Ürményi József] százszor inkább Kubinyi Ágoston úr, ki 22 évi csöndes működése alatt mégis csak tett valamit, habár nem sokat is. E szerint jobb idők beálltába kell vetni reményeinket, midőn majd drága közintézeteink vezetése gyökeres és üdvös újításokon megy keresztül. Most még panganiok kell egy darabig."

21 Még az is vitás, hogy a parlament illetékes-e a Múzeum igazgatójának kinevezésében (nem olyan egyértelmű a helyzet, mint a könyvtár első őrének kijelölésekor, amely az alapító Széchényi Ferenc kívánsága alapján hosszú időkig a család legidősebb férfi tagjának joga.) A Fővárosi Lapok nem azonosul ugyan a Budapesti Hírlap véleményével sem, mégis átveszi lesújtó szavait: "Maga az egész intézel nem volt egyéb, mint egy országos deficientia ... Lapunk ennél sokkal finomabb iróniával fogalmaz: "A múzeumparkban újabban felállított »Hűsítő italok árusító helye« ellen, (melynek mellesleg mondva csinos Hébéje van) kifogásokat hallunk a szőrszálhasogatók részéről. Nem illik - úgymond - egy nemzeti intézet telkére. Hát a deszkakerítés illik-e? Mégis évtizedek óta ott van. Hát az erély nélküli igazgatás ide illik-é? És még is ez is évtizedek óta ott van! Egy szóval, a csinos kis bódé legkisebb baja a nemzeti múzeumnak, melyhez csak úgy tartozik, mint az oszlopok közti fecskefészek ... A Nemzeti Múzeum sok baja között a könyvtárban említésre méltó eseményekről is hírt ad a Fővárosi Lapok, 1865 májusában felavatják a Széchényi Ferenc képmásával díszített emlékszobát. Xantus János ugyan éppen a hasonló felbuzdulásokat tartotta aránytalan pazarlásnak, felavatási ünnepségén mégis igen szép szavak méltatják a haza lányait, akiknek összefogása eredményezte, hogy Széchenyi István szobrának állításával egyidoben a könyvtáralapító is örök emlékművet kapott.

24 (Alapító és alapítványa 120 év múlva elváltak, amikor is az állomány a Budavári Palotába költözött, az emlékteremhez szervesen kapcsolódó képmás pedig a Nemzeti Múzeumban maradt.) 1866 nyarán pedig jó hírrel kedveskedik a Fővárosi Lapok az olvasóközönségnek: "A Széchényi országos könyvtár olvasó termét - mint tudjuk - a múzeumban megnyitották, a közönséget azonban nem tárták érdemesnek arra, hogy e körülményről értesítsék. Pedig bizony megérdemelné, miután a múzeum folyvást a közönség adományai alapján gyarapodik a legjobban, mint ezt 18 F. L. 1865. 223. p. 19 F. L. 1865. 239. p. 20 F. L. 1865. 95. p. 21 F. L. 1865. 311. p. 22 F. L. 1865. 375. p. 23 F. L. 1865. 407. p. 24 F. L. 1865. 427. p. 153