AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Bényei Miklós: A reformkori országgyűlések a Széchényi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról

Országgyűlési tanácskozások a könyvtári állomány összeírásáról és használatáról A Nemzeti Múzeum szolgálati szabályzatát, ezen belül használati és látogatási rendjét 1811-ben foglalták írásba. A megőrző funkciót hangsúlyozták; a könyvanyagot csak nádori engedéllyel lehetett kölcsönözni. Bár a helybeni használat akkor még nehézségekbe nem ütközött, a könyvtárőrök (Miller Jakab Ferdinánd, majd Horvát István) kivételes esetekben mégis kiadtak egy-egy művet hivatalos szerveknek, illusztris személyeknek és tudósoknak. Közben megkezdődött a gyűjtemények rendezése, feldolgozása, nyilvántartásba vétele is, de ez a munka Miller Jakab Ferdinánd igazgatása idején (1812-1823) lelassult, sőt a fokozódó rendetlenség miatt egyes könyvek és más könyvtári darabok elkallódtak, vagy hozzáférhetetlenné váltak. Ezért 1820. október 30-án József nádor elrendelte a Könyvtár ellenőrző leltározását és a gyarapodási naplók vezetését. Már az első szakaszban megkezdődött a múzeumi állomány tudományos feldolgozása, de a helyiségviszonyok és a pénzalap megrendülése miatt nem a kívánt ütemben haladt előre. 1818-ban megjelent ugyan az Acta Musei c. évkönyv első kötete, de a sorozat kiadása mindjárt el is akadt. József nádor 1826-ban az új épület felállításához és a múzeumi tisztviselők tudományos munkájához egyaránt segítséget kért az országgyűléstől. Sürgette az évkönyv folytatását, s szükségesnek tartotta a könyvtárban őrzött, az ország történetére és statisztikájára vonatkozó becsesebb kéziratok kinyomtatását, valamint a felállítandó Magyar Tudós Társaság kutatásait megkönnyítő múzeumi katalógusok kiadását. Ezekkel a javaslatokkal azonban a diéta nem foglalkozott. Négy évvel később, 1830. november 15-én József nádor arról számolt be a rendeknek, hogy 1827 folyamán befejeződött a leltárjegyzék összeállítása, és a könyvtárban egyúttal betűrendes cédulakatalógus is készült. Ujabb leltár készítésére - tudomásunk szerint - nem került sor; a nagyfokú helyhiány a gyűjtemények megfelelő elrendezését is akadályozta. Fennállott a veszélye annak, hogy a nemzeti vagyonnak tekintett könyvtári anyag egyes darabjai elkallódnak. Minden bizonnyal ez az aggodalom vezette a rendeket, amikor a következő, 18321836-os országgyűlésen feltűnően nagy figyelmet szenteltek a könyvtári állományvédelem és a használat kérdésének. Már az 1834. március 15-én beterjesztett, ún. országos sérel11 Ferenczyné Wendelin L. i.m. 212-213. old.; Berlász J. i.m. 95-97. old. - A szabályzatról ld. még: Hivatalos Jelentés... 1826. ápr. 17. = Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 364-365. old. 12 V. Windisch Éva: Könyvtári munka a reformkorban az Országos Széchényi Könyvtárban. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1957. Bp. 1958. 247-250. old.; Berlász J. i.m. 137-150., 160-162. old. A leltározás megkezdéséről: MVŰÍŰ/OÍ Jelentés... 1826. ápr. 17. = Ogy írásai 1825-27. 1. kőt. 359. old. 13 Hivatalos Jelenlés... 1826. ápr. 17. = Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 359. és 369. old. Vő. Berlász J. i.m. 205-206. old.; Kollányi Fcrcnc:v4z Akadémia és a Nemzeti Múzeum. Bp. 1910. 64. old. 14 Hivatalos tudósítás a Nemzeti Museum állapoljáróL = 1830. Esztendő' Szent Mihály Havának 8. napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének írásai Posony, 1830. 265. old. Vő. V. Windisch É. i.m. 259. old.; Berlász J. i.m. 210-212. old. - Az ellenőrző leltározásról (1821-1827): Berlász J. i.m. 194-198. old. 138