AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

dászunk nevét viselő vagy működési helyére utaló nyomtatványokat, elsősorban röplapokat, de a szakirodalomban neki tulajdonított műveket sem. A ljubljanai működés idejéből öt ilyen kiadványt ismerünk.

113 Ezen nyomtatványok betűtípusai emlékeztetnek a Manlius által használtakra, sőt egyezés is előfordulhat egy-egy típussal, ám a többi merőben más. A bennük alkalmazott könyvdíszek is eltérnek a Manlius egyéb műveiből ismertektől (X/I — X/VIIL). Az első ilyen mű Georg Khislnek a ljubljanai Nemzeti Múzeumban őrzött német nyelvű biográfiája (XI). A mű — mint tudjuk — eredetileg latinul jelent meg Manlius nyomdájában (3), majd német fordítása is napvilágot látott ugyancsak nála (4).

113a A német nyelvű életrajznak másik, a ljubljanai Egyetemi Könyvtárban levő példánya pontosan beleillik Manlius betűkészletébe. Ismerős cifráiból könyvdíszt állít össze, de magában is alkalmazza a címlapon. Ettől a ljubljanai egyetemi könyvtári példánytól az ottani múzeumi egész első ívében eltér. Más, díszesebb betűtípusaival igyekszik az ismerős nyomású példány szövegtükör-elrendezését követni, de a laphatárt is átlépő tördelési, továbbá helyesírási eltérést is találunk. A B ívtől kezdődően a két említett példány betűtípusa megegyezik, könyvdíszt is ugyanazon a helyen alkalmaznak. A díszesebb kiállítású múzeumi példánynak — Manlius más nyomtatványaiból ismeretlen — betűtípusai képviselve vannak a címlapon az egyetlen szónyi, szintén idegen típussal szedett kurzív kivételével, amely az A

2b lapon található. Ahn címlaptördelést is tükröző leírása az Egyetemi Könyvtár egyszerűbb változatáról készült, lelőhelyül is az Egyetemi Könyvtárt adja meg.

114 A fentiek alapján a címlapot is tartalmazó A ív újranyomását lehetne feltételezni egy díszesebb kiállítású kiadás számára. Branko Reisp sem utal Manlius munkásságát összegző tanulmányában

115 variánsra. A műnek a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekban Yv 137 8° Hemst. (39) jelzeten őrzött példánya megegyezik az egyszerűbb példánnyal. Külön csoportba tartozik a következő négy Manlius-impresszumú, törökkel vívott csatákat és egyéb érdekes eseményeket megörökítő röplap. Egyező vagy csak részletekbe menő mérésekkel megkülönböztethető betűtípusok mellett mindegyik alkalmaz csak abban az egy nyomtatványban előforduló betűtípust is. A négy röplapban alkalmazott betűtípusokat egymással összevetve, a számos eltérés alapján kizárható az a föltételezés, hogy Manlius nyomdájának külön csak kisebb terjedelmű művek kiadására elegendő mennyiségű betűtípusai is lehettek volna. A kérdésföltevést az is indokolja, hogy a Medlingen melletti csatát leíró X2 röplap kivételével mindegyik utal impresszumában Laibachra, esetleg a nyomdász Manlius nevét is kiteszi. Mivel témájuk nem indokolja a hamis impresszum kényszerű használatát, inkább azt lehet föltételezni, hogy Manlius nyomtatta, de saját kiadásában ránk nem maradt röplapok más nyomdákban készült utánnyomásával van dolgunk. Ezt a föltevést megengedi az „erstlich gedruckt..." kifejezés kétértelműsége is. Annál inkább lehet erre gondolnunk, mivel isii 3. Mérethű címlapok: xl—x5, katalógusok a Manlius-nyomtatványoké után. 113a. Címlapja az xl címlap előtt. 114. Ahn: Deutsche... Nr. 5. 115. Reisp: i. m. [Nr. 8.J 320