AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

den szerző szükségképpen utolsó ismert nyomtatványának megjelenéséhez kapcsolja. Manlius nyomdakészletével mintegy háromévi szünet után egy 1609-re készített naptárban

104 találkozunk újra. Itt azonban a nyomdász Farkas Imre, akit a szakirodalom mindenkor Manlius utódának ismert el a nyomdában. Bizonytalanság csak a körül van, hogy a nyomdát vette-e, vagy Manlius özvegyének keze révén, házassággal szerzett hozzá jogot. A bizonytalanságra egy följegyzés adott alkalmat. A dunántúli evangélikus szuperintendencia Csepregen 1630-ban- tartott gyűlésén tárgyalták Manlius fiának Gergelynek keresetét Farkas Imre ellen. A vonatkozó följegyzés pedig így szólt: „Gregorius Manlius contra Emericum Farkas de haereditate Typographiae certat, hic vincit, quia mediam partem per uxorem, matrem prioris, aquisivit, pro dimidia 60 fi. solvit."

105 Van, aki itt az ,,uxor"-t pusztán Manlius feleségének érti és az aquisivit szót nem hozományként, hanem pénzért vagy munkával megszerzésnek magyarázza. Utóbbinak a „per" prepozíció mond ellent. Ha pedig az „uxor" nem Farkas felesége, hanem csak Manlius özvegye értelmében volna veendő, a korabeli szóhasználat nem így, hanem „viduá"-nak vagy „relictá"-nak nevezte volna, legalábbis az „uxor" jelzőjeként. Payr

106 és Gulyás

107 még az özvegy feleségülvételével szerzett tulajdonjog elismerését olvassa*ki a latin szövegből, melyet Havran Dániel közölt még 1899-ben.

108 Magyar Anrold Payrt követi.

109 Sennowitz a kérdést óvatosan kikerülve nem beszél a műhelybe való benősülésről, Manlius Gergely kései jelentkezését pedig esetleges külföldi tanulmányút mellett édesanyja halála kivárásának tulajdonítja.

110 Semmelweis Sennowitzot követi,

111 bár idézi a latin szöveget, és hivatkozik Payrra is. Kovács József László a házasságot már csak lehetségesnek tartja.

112 — Az a gyakorlat, hogy az első segéd, vagy ennek hiányában nőtlen szakmabeli feleségül veszi az özvegyet, és átveszi a műhely vezetését, a nyomdászok között egyáltalán nem volt a korban szokatlan, számos hazai példa is akad. — Arra semmiféle adat nem áll rendelkezésre, hogy Farkas Imre Manlius segédje lett volna, vagy hogy 1606 és 1608 között a nyomda működött volna. — Manlius Gergelyről sincs ezen az egyen kívül több adatunk. * Az általuk fölvetett problémák miatt egészen külön tárgyalandó csoportot képviselnek a Manliusnak tulajdonított művek. A teljes nyomdakészlet összeállításához — mint már utalás történt rá — Manlius Ljubljanában nyomtatott műveinek bevonása is elengedhetetlen volt. Ebből következően nem lehetett kihagyni az impresszumaikban nyom104. RMNy 972. 105. OSZK Kézirattár Fol. Lat. 2077. 60b. - Közli Havran Dániel. - MKSZ 1899. 414. p. 106. Payr: Dunántúli... 82. p. 107. Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon, II. Bp., 1961. 101 — 102. p. 108. MKSZ 1899. 414. p. — Ma átpaginálás miatt 96. p. = 60b fol. 109. Magyar: i. m. 123. p. 110. Sennowitz: i. m. 92 — 94. p. 111. Semmelweis: i. m. 16. p. 112. MKSZ 1973. 360. p. 319