AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

irodalmi tevékenységet is folytató Jurij Kislt. A nemességet is megszerző Kisl család a 16. században az Auerspergek tekintélyes krajnai bárói családja közvetítésével kerül szlovén földre. Itt a Kisl család a korai kapitalizmus első képviselői közé tartozott. Jurij apja, Vid bíró, majd ismételten polgármester, rézhámort létesít, Jurij pedig 1579-ben papírmalmot, amely az első ilyen létesítmény Jugoszlávia földjén,

21 és nyilván Manlius jól működő nyomdája részére gyártotta a papirost. Jurij Kisl a belsőausztriai udvari kamara elnöke, a horvát és tengermelléki határvidék hadügyi fizetőmestere.

22 A Trubar örökébe lépő Dalmatint már tübingai tanulmányai idején is támogatta anyagilag. Az ő házanépe részére készítette el egyébként még tübingai tanulmányi ideje alatt Dalmatin a Jézus Sirák fia könyve említett fordítását.

23 Az első szlovén földön nyomtatott könyvet még abban az évben továbbiak követik, a következő 1576. évből pedig Manlius utcára nyíló könyvkereskedését említik a források.

24 Könyvkereskedésében találtak ugyanis egy gúnyverset Adam Bohoric, a tudós irodalmár, a ljubljanai nemesi iskola vezetője és az első szlovén nyelvtan írója ellen. Az ügy további fejleményeiről nincs tudomásunk. Manlius könyvkötői tevékenységéről irodalmi adatok ugyan nem maradtak ránk, de tanúskodnak róla ljubljanai működése idejéből származó kötései. Ezeket a kötéseket szétbontva, urachi nyomtatványok makulatúrapapírja került elő, bizonyítva, hogy mint Stegmann, ő is kötött be urachi nyomtatványokat, hiszen csak úgy kerülhettek kötéstábláiba Urachból való nyomtatványok, hogy nyilván árusításukkal is foglalkozott. A Manlius által használt görgetőket, bélyegzőket és lemezeket — összesen 28 különféle díszítő elemet — Borsa Gedeon gyűjtötte össze és ismertette részletesen.

25 Könyvkötő fölszerelését, mint nyomdakészlete nagy részét is, Ljubljanából magával hozta Magyarországra. Manlius nyomdájának fő tevékenysége a szlovén nemzeti üggyel ekkor teljesen összefonódott reformáció szolgálata volt, de emellett más műfajokkal is találkozunk kiadványai között. Alkalmi nyomtatványai sorában említendők Herbard (VIII.) von Auerspergnek az 1575. szeptember 22-i török elleni csatában történt elestével kapcsolatos kiadványok: így Christoph Spindler gyászbeszéde (2), továbbá az elhunyt latin nyelvű életrajza Juris Kisl tollából (3), majd ennek német fordítása, amelyet Hans Kratzenpacher készített el (4). Nem maradt ránk a krajnai tartományi gyűlés jegyzőkönyvében említett és a rendeknek ajánlott 1576-ra szóló naptára,

28 21. Ljubljana. Ed. Mestni arhiv v Ljubljani — Krónika, éasopis... Red. Bogo Grafenauer. Ljubljana, 1965. 63. p. 22. Radics, Peter von: Herbart VIII. Freiherr von Auersperg. Wien, 1862. X. p. 23. Dimitz: Geschichte.

.. 189. p. es Slodnjak: Dalmatin.

.. 15. p. 24. Radics: Geschichte... 77. p. és 18. jegyzet. 25. Borsa: Könyvkötői... 312 — 318. p., Smolik, Marijan: Növi odlomki protestantskih tiskov. In: Krónika. Ljubljana, 23. 1975. 161. p. továbbá Borsa Gedeon: Ujabb adatok Manlius tevékenységéhez. (OSZK Évkönyv 1973.) 195. p. — továbbiakban: Borsa: Újabb... 26. Ahn: Deutsche... Nr. 6 és Reisp Branko: Zaőetki tiskarstva vLjubljani. In: Situla. Ljubljana, 1974. Nr. [5]. 302