AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)

Kolozsvár húszas évekbeli magyar közéletének egyik jelentős — mégis alig ismert, jobbára csak kortársi emlékezésekben felbukkanó — központja a Székelyek Kolozsvári Társasága elnevezésű, bejegyzett társadalmi egyesület volt (SZKT), amely társadalmi helyzetükre való tekintet nélkül, laza keretben tömörítette a Kolozsvárt élő, vagy csak itt dolgozó-tanuló székelyeket. Az egyesület ,,sem összetételét, sem céljait illetően nem indult és később sem mutatkozott szeparatistának — írja visszaemlékezésében Demeter János. — Hívott és vonzott mindenkit, aki jól érezte magát az egyszerű emberek körében és valamilyen okból hátat fordított a társadalmunkra itt Kolozsváron különösen erősen ránehezedő arisztokratikus és klerikális szellemnek. .. Kétségtelen, hogy valami, kellően meg nem fogalmazott és ki nem kristályosodott utat jelentett ez, amely rokonszenves politikai, és közművelődési együttműködést ajánl mindenki számára, vallásra és társadalmi eredetre való tekintet nélkül."

51 A Társaság szociális és közművelődési munkája kezdettől fogva ösztönzője volt a felekezeteken kívüli, azok felett egyesületre törekvő diákmozgalom fejlődésének, s bár működése talán még az egyházi egyesületekénél is kevésbé ismert, döntő szerepet játszott nemcsak a város magyar közművelődésében, hanem az Erdélyi Fiatalok történetében is. Tevékenysége az új mozgalomnak is bázisául szolgált, s keretei között jött létre az Erdélyi Fiatalság közvetlen elődje, az Ifjúsági Bizottság is. Mivel pedig az SZKT ifjúsági szervezetének és majd a lapnak a vezetése a személyeket tekintve is jórészt közös volt, az SZKT a folyóirat és mozgalma megindulása után is jóidéig mint az Erdélyi Fiatalokkal közös alapokon álló testvérszervezet működött. Lététől már az Erdélyi Fiatalok dokumentálható előtörténete is elválaszthatatlan. Az az új szellemiség, amely az eleven diákmozgalmak sodrában szervezte táborát és keresett önálló, független fórumot, s amely ekkor még kevesekben tudatosult, és később az egyesületért vívott kollektív harcot is az összefogás, a reális kisebbségi helyzettudat kiformálásának szolgálatába állította — először az SZKT-ban csírázott ki. Az Erdélyi Fiatalok megszerveződósónek első látható, sokatmondó megmozdulása a kortársak egybehangzó emlékezése szerint egy szerény SZKT-beli összejövetel volt:

52 1929. január 27-én, Ady halálának tizedik évfordulóján Jancsó Béla harmadéves orvostanhallgató emlékezett meg a költőről, a szóbeli mozgósításra megjelent 30— 40 hallgató előtt méltatva Adynak a magyar irodalom és gondolkodás történetében, az erdélyi szellemi életben is új korszakot nyitó forradalmi jelentőségét. Jancsó előadása és a megelőző beszélgetés olyan hatást tett az átlagnál egyébként is tájékozottabb, nem minden „előképzés" nélküli hallgatóságra, hogy nemcsak az előadások rendszeresítését mondták ki, hanem elvben elhatározták az SZKT ifjúsági tagozatának megalakítását is.

53 A tagozat felállítására csak 1929 tavaszán került sor, Jancsó előadását azonban — amely ekkor az egyetlen nyilvános Ady-megemlékezés volt — sorozat követte; elsőként László Ferenc joghallgató február eleji megem51. Századunk sodrában. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975. 91 — 92. 52. László Dezső: Erdélyi Fiatalok. = Korunk, 1973. 6. sz. 923.; Csapody Miklós: Beszélgetés Debreczeni Lászlóval. 1977. Kézirat. 53. László Dezső i. m. 923. 586