AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Csapody Miklós: Program és nemzedék (Fejezet az Erdélyi Fiatalok előtörténetéből 1923-1929)

az az akció is, amellyel az egyesületek — a katolikus ERKNEFSZ kivételével — közös pártpolitika-ellenes álláspontjukat juttatták kifejezésre az Erdélyi Fiatalok programja alapján, 1932 tavaszán. 1929 nemzedékének fellépését követően a két felekezetek feletti diákszerv, a Székelyek Kolozsvári Társaságának Ifjúsági Bizottsága és az Erdélyi Fiatalok pezsdítő hatással voltak az egyházi diákegyesületek kulturális és falumunkájára is, amiben szerepet játszott az is, hogy sok aktív fiatal egyszerre vállalt munkát az SZKT IB-ben, az Erdélyi Fiatalokban és egyháza diákszervezetében. Az általános szellemi-közéleti megélénkülés mellett azonban e hirtelen felfrissülésnek az is oka volt, hogy az egyesületek — néhány egyházi vezető ösztönzésére — a két felekezetekfeletti szerv ellensúlyozására is törekedtek, feladták kizárólagosan vallási jellegüket és saját szempontjaik szerint aktuális társadalmi, néha politikai kérdésekkel is foglalkoztak. Az első ifjúsági alakulat a református egyház Ifjúsági Keresztyén Egyesületek (IKE) szervezetének 1921-es felújításával jött létre a kolozsvári teológián, amelynek kezdetben csupán teológus tagjai voltak; az egyesület 1930-ig csekély létszáma más főiskolák hallgatóival alig gyarapodott, tevékenysége a belmissziós munkára és a bibliakörök szervezésére terjedt ki. 1930-ban az IKÉ-nek már 108 tagja volt, s a heti bibliakör mellett szombatonként világnézeti filozófiai, irodalmi és néprajzi előadásokat is tartottak, amelyeknek programjában — a református teológián! —• a történelmi materializmus, a „szocializmus, mint világnézet", a keresztyénség szociális feladatai és az irodalmi-művészeti modernség is szerepelt. 1930 tavaszán már külön konferenciát is szerveztek a főiskolások számára a determinizmus és a keresztyénség összefüggéseiről, majd ennek sikere nyomán nyáron is, amikor Tavaszy Sándor is részt vett a megbeszéléseken. Az 1KE állandó kapcsolatot tartott fenn a Federatia Aso$ia$ilor Studentilor Crestini din Romania szövetséggel és rajta keresztül a Világ Diák Szövetséggel, a FACR nemzetközi keresztyén szervezeten át pedig az ortodox román ifjúsággal is. A Református Teológia ifjúsági folyóirataként 1923 és 1944 között adta ki az Ifjú Erdélyt, amelynek évfolyamai az Erdélyi Fiatalokat megelőző korszakban is forrásértékűek. A katolikus hallgatóság szervezete 1927. november 13-án jött létre, miután a katolikus egyház 1921-ben megszervezte az Erdélyi Római Katholikus Népszövetséget. E hatalmas szervezetnek 170 tagozatában mintegy 20 000 tagja volt. Az Erdélyi Katholikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának (ERKNEFSZ) első kétévi működéséről csak annyit tudunk, hogy fő összefogó ereje ugyancsak a világnézetiség, a valláserkölcsi alap volt,

46 szervezeti felépítését tekintve pedig három kúriára, a Belső-Erdélyi, Székelyföldi és Határvidéki Kúriákra tagolódott, amelyek munkáját a tisztikar (elnök, alelnök, belügyi és külügyi főtitkár, főpénztáros) és a Népszövetség központi tanácsának priorja ellenőrizte. Az ERKNEFSZ előadásszervező, kérdőíves és pályázatos falumunkáját — aminek iránya a protestáns egyesületekben, közelebbről az IKÉ-ben indult meg s vált elevenné — az Erdélyi Fiatalok faluismereti tevékenysége követte. 1930-ban az ERKNEFSZ-nek 130 tagja volt; a három kúria „Működését csak november hó 46. EF 1930. 1. sz. 15-16. 584