AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

I. Az OSZK 1982-1983-ban - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1982—1983-ban

Fejlődtek kapcsolataink a kutatás-irányítás és szervezés hazai fórumaival. Az MM államtitkára — a Tudománypolitikai Bizottság titkárával egyetértésben — 1981-ben hozta létre azt a munkacsoportot, amely a felsőoktatási és egyéb kutatóhelyek távlati fejlesztési terveinek összeállítására hivatott. E munkacsoport tagjaként, dr. Havasi Zoltán főigazgató-helyettes 1982 márciusában készített egy javaslatot a könyvtári kutatás-fejlesztés irányaira, a könyvtári kutatóhelyek intézményrendszerének továbbfejlesztésére. Ezt a javaslatot felhasználta az az előterjesztés, amely „Jelentés a közgyűjtemények kutatási-szervezési tevékenységéről" címen az MM államtitkári értekezlete elé került 1982 júniusában. Ez az értekezlet az OSZK-ban zajlott le, s a napirendre tűzött kérdés megtárgyalása után alkalom adódott a nemzeti könyvtári funkciók, bennük kutatási és fejlesztési feladataink rövid referátumban történő ismertetésére. így az OSZK tevékenysége a felsőoktatás és a közgyűjtemények intézményrendszerének keretei közé illesztve volt megvilágítható. Idetartozik annak megemlítése is, hogy 1982-ben a „Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása" c. kutatási főirány tudományos programját irányító Koordináló Tanács tagja lett dr. Havasi Zoltán főigazgató-helyettes. Könyvtárunk kutató tevékenysége e koordinálás révén is szervesen csatlakozik a főirányban érdekelt akadémiai kutatóintézetek, egyetemi tanszékek és közgyűjtemények kutatási programjaiba. Jó együttműködés alakult ki az MM irányítása alatt működő Tudományszervezési és Informatikai Intézettel is. A következő évek könyvtári kutatásszervezésére döntő befolyással lesz majd az Országos Könyvtárügyi Tanács Kutatáspolitikai Szakbizottsága, amelynek felállításáról — az OSZK javaslatára — 1983 decemberében döntött az OKT elnöksége. A Széchényi Könyvtár tudományos kapcsolatainak kiépítésében fontos állomás volt az OSZK Tudományos Tanácsának létrehozása 1983-ban. A könyvtár gyűjtőkörével, funkciójával és vállalt tudományos feladataival összefüggő szakterületek reprezentánsai, valamint a közművelődési irányítás vezető képviselői alkotják — személyre szóló felkérés alapján — a könyvtár Tudományos Tanácsát. Az első ülésre, amelyen a résztvevők tájékoztatást kaptak az OSZK kutatási tevékenységéről, különös tekintettel a hungarikakutatásokra, 1983. szeptember 29-én került sor. (A Tudományos Tanács felkért tagjai: Agárdi Péter, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális osztályának vezetője, Benkő Loránd akadémikus, az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport vezetője, Berlász Jenő, az Országos Széchényi Könyvtár ny. tudományos főmunkatársa, Dán Róbert egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, az ELTE Könyvtártudományi Tanszéke vezetője, Dörnyei József, a Központi Statisztikai Hivatal Számítóközpontja igazgatóhelyettese, Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Glatz Ferenc, a História c. folyóirat felelős szerkesztője, Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára, Jovanovics Miklós, a Magyar írók Szövetsége főtitkára, Juhász Jenő, a Művelődési Minisztérium Könyvtári osztályának vezetője, Keresztury Dezső akadémikus, az Országos Széchényi Könyvtár ny. főosztályvezetője, Keserű Bálint egyetemi tanár, kandidátus, a József Attila Tudományegyetem I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke vezetője, Király István akadémikus, Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese, Klaniczay Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia 54