AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez
vagy kedvezőtlen körülményeket csak bizonyos mértékig tehetjük felelőssé az egyes lírai műfajok szintjéért, más lírai műfajok hiányáért, töredékes megjelenéséért. Dositej Obradovic a korszak eszmei áramlataira érzékenyen reagált: például önéletrajzában, nem nyelvi erejükkel, hanem moralizáló hajlamukkal jeleskedő meséiben, értekezéseiben, a nyelvi átütőerő viszont hiányzott lírájából. Nem a kedvezőtlen „külső" körülmények, hanem a szerb nyelv „helyzete", a majdnem mesterséges nyelvnek ható szlavenoszerb és a friss-természetes népnyelv között ingadozó nyelvhasználata miatt. Ugyanezen okból az Obradovicnál eredendőbben lírai alkatú L. Muüsiékinak sem sikerült a kor európai lírájával egy lélegzetű „nagy" költészetet alkotni; olykor merev, máskor inkább a roppant — nyelvi jellegű — küzdelmet eláruló ódái termése a kései horatianizmus érdekes elágazásaként tartható számon. A Jénában tanult J. Palkoviö és B. Tablic sem költészetük frisseségóvel és eredetiségével érdemelnek említést. Részben esztétikai nézeteik, költészetfelfogásuk merevségében, amely a régebbi típusú, diszkurzív versmenetben, a szinte logikai kifejtésben kap hangot, részben a megújításra váró cseh bibliai nyelv nehézkességében kereshetjük az okot, hogy pusztán a szlovák irodalomban fejlődéstörténetileg fontos verseskötetekre telt tőlük. 61 A kedvezőtlen külső (életrajzi) körülmények sem tudták eltéríteni Csokonai Vitéz Mihályt, hogy ne pusztán újszerű költői megszólalásával, hanem verseinek gondolati mélységével és esztétikai értékével is kiemelkedjék a felvilágosodott klasszicizmus költői közül. Rövid életéhez képest jelentős mennyiségű lírai darabjai közül csupán néhány szól a kor európai költészetével egy hangon: rousseau-izmusa, egyes verseinek rokokó bája, fájdalmas mozarti derűje megkülönböztetett helyet biztosít számára régiónk költészettörténetében, mint ahogy ezt a kortársak (pl. Roznay) érzékelték. 62 A „külső" körülmények ós az irodalom fejlődésének viszonya aligha igazít el teljes biztonsággal csoportalkotási törekvésünkben, de az egyes nemzeti irodalmak történetében sem mindig „perdöntő" jelentőségű. Célunkhoz nem feltétlenül vezet közelebb a két- vagy háromoldali kapcsolatok vizsgalata sem. Ugyanis nem bizonyos, hogy pl. a szlovák—magyar vagy lengyel—cseh irodalmi kapcsolatok elemzése révén többet tudunk meg az adott nemzeti irodalmak fő tendenciáiról. Ami az adott irodalmak kapcsolattörténeti vizsgálata során alapvetőnek tetszik, az egy nem kapcsolattörténeti vizsgálatban bizonyulhat mellékesnek. A kapcsolattörténet tényei önmagukban nem bizonyosan utalnak a szintézis felé. Emellett azzal a veszéllyel járnak, hogy csupán a kapcsolattörténetileg jelentős mozzanatok kerülnek az előtérbe, az adott nemzeti irodalmak egyéb területei, más kapcsolódásai elmellőztetnek. Amilyen hiba, ha elhanyagoljuk a szlovák felvilágosodott klasszicizmus magyarországi kontextusát, ugyanolyan hiba, ha ennek a kontextusnak a valóságosnál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk. Palkovicnak és Tablicnak valóban fontos direkt és indirekt kapcsolatai vannak magyar írókkal. Palkoviö jénai diáktársa, Kis János révén sok 61. Fried István: Aspects de la poésie des lumiéres slovaque. In: Le toumant... 517 — 521. 62. Fried István: Csokonai, der osteuropäische Dichter. Studia Slavica 21 (1975) 159 — 166. 542