AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez

A kelet-közép-európai régió kérdéséhez FRIED ISTVÁN „.. .az olyan országokban, amelyek valaha mégha rossz — uralom alatt is összetartoztak, évszázadok múlva is találtok valami közös lelki vonást, vagy ennek nyomát" A fennállása huszonötödik évfordulóját ünneplő magyar folyóiratban, a Nyugatban jelentek meg a cseh írónak, Karel Capeknak e mondatai.

1 Az Európát járó, akkor már országa határain túl is ismert íróban — aki igazán nem volt a letűnt uralkodó dinasztia híve — „történeti" emlékeket ébresztett az a tény, hogy a különböző meglátogatott országokban Habsburgrelikviákra, címermaradványokra bukkant. Eltöprengett elsősorban azon, hogy ezek a többségükben nem túlságosan tehetséges uralkodók miféle koncepció jegyében fogtak össze annyi különféle nemzetet, népet; s hogy ennek az összekényszerítettségnek (mert hiszen arról volt szó!) miféle kulturális velejárói voltak. Capek fölvillantotta a csehek részvételét ebben a nemzetek fölötti államkísérletben; és nem tagadta meg elismerését attól az ügyességtől, amellyel ez a formájában, rendszerében oly sokszor kevéssé kívánatosnak bizonyuló Monarchia fenntartotta magát. Nemcsak a cikk gondolatmenete érdemli meg, hogy felidézzük, hanem az a tény is, hogy Öapek magyar irodalmi folyóiratnak adta közlésre. E gesztusával talán arra is utalva, hogy a magyar író sok tekintetben hasonlóképpen érezheti magát, ha — Öapek szavával élve — a „kétfejű sas nyomában" jár. Azt Capek bizonyára nem tudhatta, hogy 1932-ben, kissé a Nyugat ellenzékeként egyszemélyes folyóirat jelent meg Budapesten, a Tanú, a rendkívül ambiciózus, tervekkel teli író, Németh László kiadásában,

2 s ez más szempontból közelítve meg a népek—nemzetek hajdani „közösségének" gondolatához, főleg a jelenkori közeledés lehetőségeit mérlegelte. Németh Magyarország politikai, társadalmi, kulturális helyzetének és a szomszédos országokhoz, népekhez fűződő szintén politikai és kulturális „viszonynak" elemzésére vállalkozott. Az általánosabb jellegű megállapításokat tartalmazó cikkek után konkrét művekre reagált, mélyen megalapozott magyar irodalmi ismereteihez viszonyította a frissen és inkább egyes alkotásaiban, mint történeti folyamatában megismert szomszédos irodalmakat. A magyar és 1. Öapek, Karel: A kétfejű sas nyomában. [Po stopách dvouhlavého orla.] Nyugat 25 (1932): 1.: 522—524. A szerző hollandiai útinaplójának befejező része. Vö.: Dobossy László: Capek. Budapest 1961. 83. 2. Tanú 1932 — 1936. A folyóirat „kelet-európai" vonatkozású tanulmányaiból válogatás: Németh László: Európai utas. Budapest 1973. 672—679. 519