AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagy Csaba: Vándoriparos szervezkedés kezdetei Nyugat-Európában. A Párizsi Magyar Jótékony Egylet története 1843—1852

munkát nem szerezhet, 10 ft. adatik további utazásra: az ilyetén csak három holnap le folyta után számolhat ismét az egylet segedelmére. 2. Ha az egylet valamely tagja korházba menni kénytelenitetik, az jelentse magát a felügyelőségnél s az egylet, a már fellábbadtak egésségök tökélettesitésére, a segély pénz arány idő szerint ki szolgáltatja; u:m: 14 napi betegség után 6 fr. egy holnapi után 8 fr. két holnapi után 15 fr. három holnapi után 18 fr. kik hosszabb ideig betegek 20 fr. az egylet csak négy napnál tovább tartó betegségben szenvedőn segit. 3. Azon beteg, ki az itteni levegőt el nem bírhatja, s betegsége huzamos ideig tart, azt az egylet bele egyezése után segitendi oly öszveggel, mellyel a franczia határig vagy továbbis utazhat. 4. Az egyelet nem segit azon betegen, ki verekedésben mint kezdő volt. 5. Minden tag köteles, az egylettől kapott segedelmet, a felügyelőség által beíratni, és saját keze alá Írásával bizonyitni. 6. Egy tag meg halálazásán, illendőségből tartozik minden tag a holtat, az eltakarítási helyig késérni, s az egylet a temetési költséget magára válalja. 7. Bár mily ajkú, és vallású hazánk fia, tagja lehet egyletünknek, a beiratási ár 1 fr. havi fizetés 1 fr. mely a beiratási alkalommal lefizetendő. 8. Rendes gyűlés minden hónap első vasárnapján tartatik, midőn a számadások elö terjesztetnek, és a havi fizetések be szedetnek. — Rendkívüli gyűlés, csak valami véletlen esetben történhet. 9. Minden tárgy mely az egyletet érdekli, gyűlés alkalmával, szó többség által döntetik el. 10. Minden három holnapi gyűlés alkalmával fel ügyelök választatnak; az előbbiek ismét választhatók. 11. Azon tag, mely az egyletben magát három holnapig nem jelentette, vagy elutazott, annak neve a tagok név sorából, kitöröltetik újra beléptekor tartozik a felvevési dijt lefizetni, s az egylet segedelmére első 14 nap nem számíthat. 12. A felügyelök tudta nélkül, az egylet számára, semmi hitelezés, ujitás nem történhetik. 13. Az egyletbe 150 fr. kézpénznél több nem tartatik; ha ezen özveg számát felöl múlja, abból 100 fr. kamatra adatik: az illyetén öszvegek nyugtatványa a pénztárnok lakásán, egy hármas záru ládába tartatnak, melynek kultsai közzül egyet az elnök, egyet az alelnök, egyet a jegyző magoknál tartanak. 14. Minden jegyzések, levelezések, s a társaságbani értekezések, a mennyiben lehet magyar nyelvben történnyék. 15. Az egylet tagjai három rendűek, u:m: Rendes, rendkívüli, és tisztelet béliek, Rendes tagok azok, kik helyben lévén, fizetéseiket havanként eszközlik; Rendkívüliek kik máshol laknak, s fizetnek legfelyebb egyszer évenként. Tiszteletbeliek, kiket az egylet jótékonyságaikért, hazafias érdemeikért tiszteletbeli tagnak meg választ. 16. Az egyleti ügy végre hajtása a felügyelökre bizatik, u:m: Elnök, alelnök, Pénztárnok, jegyző, és a hat ügybiztosra. 17. Az elnök kötelessége, a mit az egylet megvitatása után szótöbbséggel jóvá hagyott, azt végre hajtani; s az értesítéseket követeléseket el fogadni, az egylet tagjai annak ideiben öszsze hivni, a gyűlésben a rendet, és illendőséget fenntartani, az egylet bélyege ö reá bizatik. 18. Az alelnök az elnöknek legyen segítségére, és jelen nem létében helyetesitse. 19. A Péntárnok helybeli lakos legyen, a fizetéseket be szedi, a kiadásokat véghez viszi. 20. A jegyző a levelezéseket számadásokat véghez viszi, a gyűléseken tartott beszédek értelmét fel jegyzi. 21. Az ügy biztosok meg látogatják a betegeket, a szűkölködők helyzetét meg vizsgálják, és a nekik szánt segedelmet ki szolgáltatják. 22. Ezen szabályok, minden három holnap el folytával szakaszonként fel olvastatnak és minden év végével minden pontyai meg jobbittatnak. (Az alapszabály feltehetően egyetlen fennmaradt példánya magántulajdonban van. Másolata a szerző birtokában. Az eredetit Párizsban nyomták a Cosson Nyomdában, valószínűleg 1848-ban.) 517