AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagy Csaba: Vándoriparos szervezkedés kezdetei Nyugat-Európában. A Párizsi Magyar Jótékony Egylet története 1843—1852

Az embernek különféle tárgyakhoz van vonzalma... Azon vonzalmat a nevelés vagy szokás adta, vagy a tiszta észből fejlődött ki. .. A vonzalmak igen különböznek egymástól; de főképp tényekhez való simulás a neveléstől függ, a nevelés által adhatunk szeretetet bizonyos tárgyakhoz, a nevelés olt a szívbe egy különös vonzalmat. .. Itt az első és főbb eszköz a nevelés, ha arra neveltetünk, hogy egymáshoz simuljunk, akkor könnyű egybe olvadni, mert az ész a neveléssel párosul, de ha az ellenkező oltatott szívünkbe, akkor nehéz, mert nem mindig győz a nevelés az ész fölött. Némely bölcs és fényes nevelésben részesültek, másoknál a nevelés elhanyagoltatott, s csak a férfikor adá meg nehéz munka által azon tényekhez való simulást, melyet a nevelés oly könnyen adott volna meg. . . Vegyünk egyszer a kiművelt ész munkáját s a természet parancsát; mind a kettő azt mondja, hogy szeressük egymást, és az első napjainkban szeretet oltatott szívünkbe, később tán kisajtoltatott, de az ész ismét viszszaadá. A természet szent parancsa nem egyében, mint ez alapon nyugszik, mert egyedül úgy lehetünk boldogok, úgy felelhetünk meg emberi kötelességünknek, ha egymást rokonilag szeretjük és egybe olvadunk. Ha itt, távol a hazától egyesülünk, ha egyesülésre szoktatjuk magunkat, s egymáshozi vonzalmunk öregbedik, s végre természetté válik bennünk, mi' könnyű lesz majd egyesülni a hazában Milliókkal! és vélük átkarolni egy nemzetet. — Egyenlők, honpolgárok leszünk — hazát, alkotmányt védünk, és szép jogainkat fenntartani egyesülve állunk vihar és vész ellen. így tehát egyedül az egyesülés adja meg azon kincset, amelyet a nevelés elhanyagolt; ő adhatja meg a valódi jólétet; egyesüljünk! és az egység rózsalánczaiba fűzünk minden honfit, minden igaz magyart, ez legelső, legszentebb feladatunk, ezen igéknek tetté változtatása legyen az új évben első teendőnk." A cikk második részét A Tárogató 1848. február 6-i száma közölte. Ebben írója ugyancsak az egyesülést jelölte meg a boldogság elérésének legfőbb eszközéül: ,,A tiszta ész és a valódiság" törvényeit kell követni, keményen dolgozni és egymást megbecsülni, s „ha anyagi erőt nem is adhatunk..., adjuk meg azt szellemileg." A februári forradalom és a magyarok Az 1848-as párizsi februári forradalmat az a munkásosztály vitte végbe, amely az 1847—48-as évek nagyarányú munkanélkülisége és ínsége szorításában már a népek tavasza előtt is számos felkelést indított, de amely — szervezetlen lévén — mindaddig nem tudott átütő erőt felvonultatni a hatalommal szemben. 1840 után még a sztrájkokról is le kellett mondania, mivel nem volt elegendő élelmiszertartaléka. A munkásság vezetői ekkor kezdték meg a többnyire középkori eredetű, elavult módszereket alkalmazó, egymás ellen is gyakorta acsarkodó segélyegyletek átszervezését, harcképessé tételét. Ezek az egyesületek nemcsak új kormányt, hanem elegendő élelmet jelöltek meg politikai akcióik céljaként.

38 38. Lásd Garay Antal levele öccséhez. Garay i. m. 20. o. 508