AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

sal, hanem rendelettel késztetett a második kötet közzétételére... "

45 A továbbiakban hangsúlyozza, hogy az értekezések nyelve most is kizárólag latin lesz, ez ugyanis Európa valamennyi igazán tudós férfianak megszokott nyelve. Büszkén hivatkozik rá, hogy az I. kötet stílusának tisztasága elismerést nyert Németországban és Angliában is, s kérték, hogy az Acta magyar tárgyú közleményeket ezentúl is latinul tolmácsoljon. A latin nyelv kizárólagos használatát Miller — noha az I. kötetben a latinon kívül még magyarul és bármelyik világnyelven írt cikkek közlését is kilátásba helyezte — még egy másik érvvel is alátámasztja. Ezt írja: „Bárki, aki a magyaroknak hírnevet kívánt szerezni, minden esetben a latin nyelvet használta."

46 E mondat igazságtartalmáról nem szólva, csak azt jegyezzük meg, fölöttébb furcsa, hogy 1820-ban meg a magyar akadémiát is helyettesíteni kívánó Múzeum évkönyve foglalt el ilyen álláspontot. S mivel ismeretes, hogy a kötetet kizárólag a magyarul fogalmazni nem tudó Miller latin nyelvű cikkei töltik meg, felmerül bennünk e magyarázat szubjektív motiváltsága is. Bevezetőjében még nyolc fontosnak tartott közlendő témát említ meg. 1. A kötet tartalmazni fogja az Intézet elmúlt öt évének eseményeiről és gyarapodásáról szóló beszámolót. 2. Ismereteti a Múzeum pénzügyi helyzetét. 3. Említést tesz a Könyvtár nagybecsű új szerzeményéről, az ún. Liptói Regestrum-TÓl.

i7 4. Kilátásba helyezi a Múzeumban őrzött római kori, pannóniai emlékkövek folytatólagos leírását. 5. Utal a gazdag numizmatikai gyűjtemény rendezésére, s kiemeli a Mátyás király-kori Szűz Máriás aranypénzekről készített saját dolgozatát. 6. Tanulmányt ígér II. Géza király XII. századi pecsétnyomójáról (typariumáról). 7. Megemlíti a Természeti tárban felgyülemlett rengeteg anyag előkészületben levő feltárását. 8. Szükségesnek tartja írásban megörökíteni Uri János Európa-szerte ismert tudós orientalista hazánkfiának emlékét. Az előszó végén a szerkesztő azt a reményét fejezi ki, hogy az Acta II. kötete is ki fogja állni a tudós világ bírálatát, s a munka ezáltal a legnagyobb kitüntetést nyeri el. Mondanivalóját azzal az ígérettel zárja, hogy mindent meg fog tenni avégből, hogy e kötetet 1823 elején a harmadik követhesse. — Bevezetését Miller 1820. október 1-ről keltezte. c) A Múzeum történetének 1813—1817. évi időszakáról szóló jelentés — mint említettük — nem kíván ismertetést, mivel Kollányi művében fel van dolgozva. 45. Uo. 8. f. 46. Uo. 9% 10. f. 47. A Liptói Regestrum szóban forgó másolati példánya 1818. ápr. 12-én került a Múzeum Könyvtárába Luby Imre ajándékaként. Jelzete: Fol. Lat. 2342. 482