AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

d) Az Acta értékelését tehát csak a szakcikkek bemutatásával kell kezdenünk, mert ez az, ami még ismeretlen. Mint említettük e főrészben öt különböző tárgyú tanulmányról és Millernek Kitaibelről szóló megemlékezéséről van szó. Egymást követőleg, ezek a tartalomjegyzékben előforduló eredeti sorszámozás (VI—XI.) szerint a következők: Pag. 147—204.: VI. Monvmenta diplomatica nunc primum ex autographis edita a Iac. Ferdin. Miller de Brassó. Pag. 205—278.: VII. Sexagena inscriptionvm, quae ex monumentis Romania horto Musei Nationalis Hungarici publice expositis, transsumptae sunt per Antonivm Haliczky, interprete Iac. Ferdin. Miller de Brassó. Pag. 279—294.: VIII. Nvmvs anecdotus Crispi Caesaris ex Numophylacio Musei Nationalis Hungarici, propositus ab Antonio Haliczky, in Museo Nationali Hungarico Numophylacii, et Cimelii antiquitatum, ac pretiosorum custode. Pag. 295—310.: IX. Eqveias Musei Nationális Hungarici, elucubrata ab Antonio Haliczky, Numophylacii, et Cimelii antiquitatum, pretiosorumque custode. Pag. 311—350.: X. Oeographisch-historisch-geognostisch-oriktognostische Beschreibung des Rézbányer k. 1c. Kupfer, Bley, Silber, und Gold Bergwerks, und dessen gegend in Biliarer Gomitat des Königreichs Hungarn von dortigen königlichen BefahrungsPersonale. Suppleuit, et edidit Iac. Ferdin. Miller de Brassó. Pag. 351—377.: Memoria Pauli Kitaibelii Szent-Mártoniensis, botanici Hungáriáé celeberrimi, excitata a Iac. Ferd. Miller de Brassó. Az egyes cikkek a köteten belül önálló részcímlappal vannak elválasztva, amelyeknek verzóján minden esetben egy-egy klasszikus auktortól (Cicerótól, Horatiustól, Lucanustól, Lucretiustól és Ovidiustól) származó eredeti citátumok vannak. Mint látható, a cikkek csupán két szerzőtől származnak: Miller igazgatótól és Haliczky Antaltól a Régiségtár őrétől. Az egyes cikkekhez a következő megjegyzéseket fűzhetjük. Ad VI. A Miller által kiadott oklevelek közül IV. Béla király 1258-ból származó privilégiuma az első. E kiváltságlevél — amelyet átiratban a Nemzeti Múzeum őrzött — a dalmáciai Almisio (Omi§) javára szól. Ezt követik a Károly Róbert által alapított Szent György lovagrend statútumai, a Zsigmond király nevéhez fűződő Sárkányos Társaság alapítóoklevele, végül I. Mátyás 1463-ból való ismeretlen törvénye. A szövegkiadásokat jegyzetek és észrevételek kísérik. A Sárkányos Társaság-cikkhez 167. paginaszámmal Blasius Höfel sculpsit szignójú „Eques Draconis in Hungária" feliratú kőnyomat is kapcsolódik: ez egy sárkányos lovagnak jellegzetesen XIX. századi elképzelésű ábrázolása. Ad VII. A Múzeum kertjében nyilvánosan kiállított római kövek feliratainak az epigráfia körébe tartozó megfejtése Haliczky Antal munkája. Miller az egyes emlékeknek a Múzeumba kerülésével és a szövegek tartalmának magyarázásával mintegy jegyzetelte Haliczky feloldásait. 474