AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

zést. 18 Az Acta cikkeit tehát — ide konkludál Miller — a hazai tudósok akár latinul, akár magyarul — a külföldiek pedig valamely világnyelven írhat­ják meg. A beküldött tanulmányokat a szerkesztő — aki egyben mindenkor a Múzeum igazgatója is lesz — fogja lektoráltatni, szakértőkkel megbeszélni, a kötetet megszerkeszteni, különös tekintettel a kiadvány tartalmának igé­nyességére. Szó esik még a bevezetőben az évenként kiadandó kötetek szerkezeti felépítéséről is. Ennek kapcsán hangsúlyozza Miller, hogy a Múzeum állapo­táról szóló beszámoló mindig meg fogja előzni a szakcikkeket és egyéb rova­tokat, ígéretet tesz a szép külső kiállításra is. Végül a nemzethez szól, kife­jezve azt a reményét, hogy a készülő munkával honfitársainak jó szolgálatot fog tenni. Csak mellesleg említjük meg, hogy e program az előfizetési felhívás kel­tével zárul. De a két szöveg összevetéséből kiderül, hogy e dátum (1816. május 26.) itt nem tekinthető valósnak. Erre vall, hogy már az 1817-ben megjelent Tudományos Gyűjteményről is említés történik. Mi lehet ennek az oka? Miller talán valamiféle azonosságot akart kifejezni és vállalni a nyom­tatott felhívás és a megjelent évkönyv elvi lényegét kifejtő — részben azo­nos — két írása között. A bevezetés Ovidius-idózettel végződik: „Sed enim quid verbis opus est? spectamur agendo." 19 Lássuk hát mi valósult meg az Acta Litteraria Musei Nationalis év­könyv múzeumi-akadémiai programjából az I. kötetben! Mert ez a terv — láttuk — túlnőtt a Múzeum keretein: céljában egyre inkább a Tudós Társaság évkönyvéhez közelített. Tulajdonképpen az egész hazai tudomá­nyosságnak akarta kapuit kitárni, s erről ennek termékeiről a művelt világ­nak is képet akart adni. c) A bevezetés és a tudományos cikkek közé három tájékoztató jellegű önnáló rósz épül: 1. Az 1807. évi múzeumterv teljes szövegének bővített változata; 2. beszámoló a Nemzeti Múzeum pénzalapjának létrehozásáról; 3. a Múzeum életre hívásának és fejlődésének ismertetése 1812-ig. Ezekkel, az intézet kialakulására vonatkozó hivatalos jellegű közlésekkel tu­lajdonképpen nem kell foglalkoznunk. Felment bennünket ez alól az, hogy a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár történetét tárgyaló munkákban ezek a fejezetek már tárgyalásra kerültek. Mind a múzeumterv, mind a Fundus Musei ügye, hasonlóan az 1808—1812-ig terjedő évek története is részletes elemzést nyert Kollányi Ferenc, s legújabban Berlász Jenő feldol­gozásában. 20 18. Miller, J. F.: Verstich patriotischer Vorschläge zur Aufnahme der ungarischen Sprache. Pest, 1806. 111 1. 19. AMN Tom. I. XXXI. p. 20. Lásd Kollányi i. m., valamint Berlász i. m. megfelelő részeit. 473

Next

/
Oldalképek
Tartalom