AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa
zést. 18 Az Acta cikkeit tehát — ide konkludál Miller — a hazai tudósok akár latinul, akár magyarul — a külföldiek pedig valamely világnyelven írhatják meg. A beküldött tanulmányokat a szerkesztő — aki egyben mindenkor a Múzeum igazgatója is lesz — fogja lektoráltatni, szakértőkkel megbeszélni, a kötetet megszerkeszteni, különös tekintettel a kiadvány tartalmának igényességére. Szó esik még a bevezetőben az évenként kiadandó kötetek szerkezeti felépítéséről is. Ennek kapcsán hangsúlyozza Miller, hogy a Múzeum állapotáról szóló beszámoló mindig meg fogja előzni a szakcikkeket és egyéb rovatokat, ígéretet tesz a szép külső kiállításra is. Végül a nemzethez szól, kifejezve azt a reményét, hogy a készülő munkával honfitársainak jó szolgálatot fog tenni. Csak mellesleg említjük meg, hogy e program az előfizetési felhívás keltével zárul. De a két szöveg összevetéséből kiderül, hogy e dátum (1816. május 26.) itt nem tekinthető valósnak. Erre vall, hogy már az 1817-ben megjelent Tudományos Gyűjteményről is említés történik. Mi lehet ennek az oka? Miller talán valamiféle azonosságot akart kifejezni és vállalni a nyomtatott felhívás és a megjelent évkönyv elvi lényegét kifejtő — részben azonos — két írása között. A bevezetés Ovidius-idózettel végződik: „Sed enim quid verbis opus est? spectamur agendo." 19 Lássuk hát mi valósult meg az Acta Litteraria Musei Nationalis évkönyv múzeumi-akadémiai programjából az I. kötetben! Mert ez a terv — láttuk — túlnőtt a Múzeum keretein: céljában egyre inkább a Tudós Társaság évkönyvéhez közelített. Tulajdonképpen az egész hazai tudományosságnak akarta kapuit kitárni, s erről ennek termékeiről a művelt világnak is képet akart adni. c) A bevezetés és a tudományos cikkek közé három tájékoztató jellegű önnáló rósz épül: 1. Az 1807. évi múzeumterv teljes szövegének bővített változata; 2. beszámoló a Nemzeti Múzeum pénzalapjának létrehozásáról; 3. a Múzeum életre hívásának és fejlődésének ismertetése 1812-ig. Ezekkel, az intézet kialakulására vonatkozó hivatalos jellegű közlésekkel tulajdonképpen nem kell foglalkoznunk. Felment bennünket ez alól az, hogy a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár történetét tárgyaló munkákban ezek a fejezetek már tárgyalásra kerültek. Mind a múzeumterv, mind a Fundus Musei ügye, hasonlóan az 1808—1812-ig terjedő évek története is részletes elemzést nyert Kollányi Ferenc, s legújabban Berlász Jenő feldolgozásában. 20 18. Miller, J. F.: Verstich patriotischer Vorschläge zur Aufnahme der ungarischen Sprache. Pest, 1806. 111 1. 19. AMN Tom. I. XXXI. p. 20. Lásd Kollányi i. m., valamint Berlász i. m. megfelelő részeit. 473
