AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

nek, József nádornak két európai hírű művész: Jean-Baptist Isabey és Blasius Höfel által készített kőnyomatos arcképe látható. A kötet grafikai igényességét ezen kívül még a közölt tanulmányokhoz tartozó 3 képtábla, valamint egy színezett térkép emeli. A munka tartalmi beosztását a 382— 384. oldalakon levő tartalomjegyzék (Conspectus tömi) adja meg, magyar nyelvre fordítva a következőképpen: [A

x

]—A

4

: A mű ajánlása a legfenségesebb főherceghez, Magyarország nádorához. I—XXXII. p.: A megvilágítandó tárgyakról részletesen szóló programadó értekezés: Miller lectori salutem-je. 1—46. p.: Az országgyűlésnek Budán 1807-ben bemutatott Múzeumterv második javított kiadása. 47—64. p.: A Magyar Nemzeti Múzeum pénzalapjának létesítésére bankjegyekben tett felajánlások jegyzéke. 65—146. p.: A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása és előmenetele az 1812. évig. 147—350. p.: öt különböző tárgyú szakcikk Miller Jakab Ferdinánd és Haliczky Antal tollából. 351—377. p.: Szentmártoni Kitaibel Pálnak, Magyarország elhunyt híres botanikusának emlékezete Miller Jakab Ferdinándtól. 378—381. p.: A Marczibányi-alapítványnak az 1818. évre kitűzött pályatételei. Az Acta majdnem teljes egészében latin nyelvű, csupán egyetlen cikke német, magyarul pedig csak egynéhány oldal szerepel függelékében. a) A kötet élén álló ajánlásban a Múzeum a magyar múzsák háláját fejezi ki József nádornak — aki ezt a tudományok gyarapodására és a nemzet különös dicsőségére szolgáló intézményt létrehozta, s fennállása óta páratlan gondoskodásával tüntette ki. b) A nádort e méltán megillető magasztaló szavak után a szerkesztői program következik, amelynek szövege részben, datálása (1816. május 26.) pedig pontosan megegyezik az előfizetési felhívás szövegével. Tartalmával e helyen okvetlen foglalkoznunk kell, hogy a célkitűzést a megvalósítással összvethessük. A mintegy 30 oldalra terjedő program a következő. A folyó évszázad hetedik évében, amikor a Karok és Rendek a Nemzeti Múzeum felállítását törvényesen jóváhagyták — írja Miller — szentesítették az Acta megjelenését is. Ezen intézkedés célja az volt, hogy a nemzeti Szentélyben őrzött dolgok gyümölcsöt hozzanak és a rájuk vonatkozó ismeretek tanulmányok révén hazai és külföldi körökben elterjedjenek. A pétervári, bajor, göttingeni és lipcsei akadémiák nyújtottak erre követendő hasznos példát. Miller az Acta-terv érdemi ismertetését megelőzően, előszavában két érdekes kitérőt tett. Az egyik a Múzeum hungaricum-gyűjtő célkitűzésével, a másik a Múzeum és az Akadémia összekapcsolásának gondolatával foglalkozik. 471