AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa
próbálta tettét igazolni. Részletesen ismertette a nyomtatásra vonatkozó anyagiakat, jelezte aggályát az iránt, hogy a bécsi nyomtatással a kiadvány sajtóhibák tömegének lenne kitéve, s végül kijelentette, hogy ő a közönségnek fényesen kiállított hazai nyomtatványt ígért, a külhoni nyomtatás a közönségnek adott ígéret megszegését jelentené. A nádor azonban még ezeket az érveket sem fogadta el. Véleménye szerint „[...] a múzeumi akták kiadásának fő czélja az kell, hogy legyen, hogy az ország lakosai közelebbi felvilágosítást nyerjenek ezen irodalmi intézet állapotáról, a falai között őrzött kincsekről... Minél nagyobb elterjedésnek örvend az ily mű, minél közismertebbé válnak a benne foglaltak, annál hasznosabbnak bizonyult az országra és polgáraira. Az ily vállalat kiadásánál tehát elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy annak ára ne legyen magasabb, mint amennyit a jó, tiszta nyomás megkíván. [...] A fényes kiállítású munkák úgyszólván kizárólag csak a nagyobb könyvtárak díszítésére szolgálnak. .. " 12 Végre is azonban tekintettel a szétküldött előfizetési felhívásokra, a nádor mégis jóváhagyta az ügyet. Az Évkönyvet így mégis az Egyetemi nyomda készítette el. Megjelenését a sajtó elismeréssel fogadta, így 1818. április 19-én a Vereinigte Ofner Pester Zeitung a hazai tudományosság örömének nevezte a kötetet, első hazai tudományos évkönyvünket. 13 S pár napos különbséggel, de hasonló lelkesedéssel köszöntötte azt a Pressburger Zeitung, 1 * úgyszintén a Hazai és Külföldi Tudósítások 15 is. Május 1-én pedig már a bécsi Magyar Kurir 16 is büszkén regisztrálta a szép nemzeti intézetnek első gyümölcsét. Az Évkönyv formai, tartalmi ismertetése Az Acta Musei Nationalis első kötete Miller törekvésének megfelelően valóban impozáns megjelenésű kiadvány lett. Formátuma nagy kvart, terjedelme: [8], XXXII, 384 1. 3 t. 1 térk. A tipográfiai kiállítás az Egyetemi nyomda igen gondos munkáját dicséri. Szépek a címlap klasszikus metszésű, lapidáris egyszerűségű antikvái és szép a szövegtípus antikvaformája is, indokolt helyeken kurzívák kiemelésével. Az egész a tiszta nyomás jól olvasható hatását kelti. Pontos címe ez: Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici. Tomus I. Impresszuma: Budae, Typis Regiae Universitatis Hungaricae MDCCCXVIII. A címlap dísze: Magyarország és valamennyi hajdani társországának egyesített, a szentkoronával fedett címere. A címlap verzóján mottóként Ciceró-idézet olvasható: „Omnia, quae a nobis geruntur, non ad nostram utilitatem et commodum, sed ad Patriae salutem conferre debemus." A címlapot megelőző táblán a Múzeum pártfogójának és elnöké12. Kollányi i. m. 384-385.1. 13. Vereinigte Ofner Pester Zeitung. 1818. Nr. 32. 407-408. 1., Nr. 38. 491—492. 1., Nr. 39. 604-505. 1. 14. Kaiserlich-Königlich privilegierte Städtische Pressburger Zeitung. 1. Jahreshälfte 1818. Nr. ,32. 389. 1. 15. Nemzeti Újság, mellyet hazai s' külföldi tudósításokból a' magyar nemzetnek köz javára írtt, 's kiadott Kultsár István. 1818. Első fél esztendő. 33. sz. 357 — 358. 1. 16. Magyar Kurir az MDCCCXVIII. esztendőre Bécsben. 1. fél esztendő. 33. sz. 290.1. 470
