AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

1 BERLÁSZ PIROSKA I. A LÉTREJÖTT ELSŐ KÖTET Az Acta eszméje és terve A bécsi Vaterländische Blätter 1811. április 3-án megjelent számában Engel János Keresztóly arról tudósította a lap olvasóit, hogy a pesti Nemzeti Múzeum Acta Musei Nationalis Hungarici címen tudományos évkönyv kiadását tervezi.

2 Tudvalevő, hogy e kiadvány megjelentetésének gondolata egyidős volt magával a Nemzeti Múzeum intézményével. Ennek felállításában a művelt magyar társadalomnak a nemzeti kultúra európai szintre való emelésének igénye fejeződött ki. Ez a Széchényi Országos Könyvtárra épülő intézet — amely a Könyvtár gyűjtőkörének megfelelően a hazai régészeti és történelmi emlékeknek, továbbá természeti produktumoknak és becses műipari tárgyaknak összegyűjtését, megőrzését és bemutatását tűzte ki feladatául — annak a társadalmi mozgalomnak volt egyik kiemelkedő eredménye, amely az alapítást megelőző két évtizedben főképpen az anyanyelvért való küzdelem formájában jelent meg. A könyvtári mag továbbfejlesztésének szükségességét Miller Jakab Ferdinánd, az Országos Könyvtár első, szóles látókörű és kitűnő szervezőképességű őre ismerte fel. 1806-ban ő javasolta József nádornak a Múzeum életre hívását, s ő készítette el a következő évben az erre vonatkozó átfogó 1. Jelen cikkem csupán egyetlen célt kíván szolgálni. Fel szeretném elveníteni benne a Magyar Nemzeti Múzeum XIX. század elején kezdeményezett évkönyvének, az Acta Musei Nationalis Hungarici című kiadványnak feledésbe merült emlékét. Szükségesnek tartom ezt, mivel összefoglaló irodalom- és művelődéstörténeteinkben nem történik róla említés. Az Acta első kötete 1818-ban nyomtatásban megjelent, második kötete pedig kéziratban maradt. Cikkemben elsősorban e két kötet tartalmi vizsgálatára szorítkozom, mert az évkönyv életre hívásának előzményeit és körülményeit Kollányi Ferenc már tüzetesen feltárta. Kollányi szóban forgó munkája: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára. 1. köt. A könyvtár megalapításától gróf Széchényi Ferenc haláláig. Bp. 1905. 2. Vaterländische Blätter für den österreichischen Kaiserstaat. 1811. Nr. 27. 162 — 163.1. 30 OSZK Évkönyve 1982—1983 465