AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány

gyázni, ki meg lévén meg is inti, hogy bejövetelét maturálja. Szolgái Bethlen Péternek jőnek és mennek urokhoz, nekünk is hírünkkel lehet, mint épülhet egészségében, s abbeli excusatiója is legyen-e helyes."

27 Az utolsó mondatból világos, hogy Rákóczi arra gyanakszik: Bethlen Péter késésének nemcsak a fürdők az okai, s jónak látja udvariasan, de igen határozottan Pázmány tudomására hozni, hogy módjában áll állítását ellenőrizni. Az eddigiek alapján nagy a valószínűsége, hogy Pázmány, ha előbb nem 1635 májusában Pöstyenben találkozhatott Bethlen Péterrel, azzal a fiatal emberrel, akinek pápai fogadását egykor kieszközölte. Ha pedig találkozott, bizonyosan szóba kerültek kettőjük között a hit kérdései is, hiszen jobb alkalmat, mint a ráérős pöstyéni fürdőzés, el sem lehet képzelni tanúk nélküli, meghitt, hosszú társalgásokra. Nyilván ekkor merülhetett fel először Bethlen Péter katolikus hitre való térítésének gondolata is. Pázmány térítési munkája talán éppen ekkor, a harmincas években volt a legaktívabb. Batthyány Ádámon kívül ekkor katolizáltak a Thurzók, egy Illyésházi lány, sőt Pázmány meg a fogságban levő Zólyomi Dávidnak is kegyességi olvasmányokat küldött.

28 A Bethlenek és Rákóczi konfliktusa csak a pöstyéni hetek után éleződött ki igazán. A helyzet teljes elmérgesedésének nem utolsó sorban maga az ifjú gróf volt az oka, aki, mint már említettük, felindultságában annyira megverte egyik nemesi származású gazdatisztjét, hogy az pár nap múlva meghalt. Rákóczi ezért fej- és jószágvesztésre ítéltette. Nem lehet tudni, hogy Bethlen Péterre végülis milyen hatással voltak a Pázmánnyal folytatott beszélgetések, annyi azonban bizonyos, hogy e gyilkossági eset kapcsán Pázmány újra védelmére kel Bethlen Péternek szinte szeretettel írván róla Rákóczinak: „... akarnám kegyelmedet diligenter kérvén megtalálnom, hogy a nyavalyás Bethlen Péter uram casusának állapotját, mely per non venit sententiaban incurrált, limitálná és temperálná oly móddal: hogy bár megérezné, és másoknak is példa lenne, de mindazonáltal az kegd. jó akaratja ebből is nyilvábban mutatódnék ki, mind az itt kinn levő atyafiak, s mind egyéb rendek előtt."

29 Pázmány hangulata csak jóval később fordult egyértelműen Bethlen Péter ellen. Még 1636 májusában is, noha ekkor már magatartását elítéli, türelemre inti az ő ügyében Rákóczit.

30 Csak mikor nyilvánvalóvá válik, hogy a katonai akciók elkerülhetetlenek, ír haraggal az apja megsegítésére készülő Bethlen Péterről Pázmány.

31 Az eseményeket tehát most már úgy rekonstruálhatjuk, hogy 1635 első felében még Pázmány tehetett kísérletet Bethlen Péter katolikus hitre való térítésére, az ifjú gróf, legalább is Pázmány későbbi magatartásából ítélve, talán mutatott is némi hajlandóságot. Ám a Bethlen család számára a katolizálás nem volt járható út. Hiszen mellőzve a szintén nem elhanyagolható lelkiismereti kérdéseket, amelyekre a gyászbeszéd is különös nyomatékkal figyelmeztet, a család Bethlen Gábor uralkodása után, nem utolsó sorban a 27. Szilágyi Sándor: Rákóczy és Pázmány. Pest, 1870. 99. 1. 28. Vö.: Franki Vilmos: Pázmány Péter és kora. Második kötet. Pest, 1869. 399—411.1. és Pázmány Zólyomi Dávidhoz írt levele 1635. febr. 17-én. = Pázmány Péter összegyűjtött levelei II. Bp., 1911. 548. 1. 29. I. h. 609. 1. 1635. okt. 6-án kelt a levél. 30. I. h. 650. 1. 31. Pl. i. h. 685.1. 1636. aug. 12-ón. 421