AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

Második fraktúr szövegtípust (14F) csak 1587-től találunk nyomtatványaiban. A szlovén, horvát, latin és magyar szövegekben használható két kurzív (7K, 8K) szövegtípusa is már kezdettől inegvan. A szlovén nyelvterület közelsége is tény; nemcsak a krajnai és stíriai szlovénekre kell itt gondolni, hanem a Vas vármegye nyugati részén és a Muraközben élőkre is. Manlius Ljubljanából Magyarországra kerüléséhez érdekes analógiául kínálkozik a következő adalék: A württembergi herceg szolgálatából a ljubljanai nemesi iskola vezetőjévé hívták meg Nikodemus Frischlint 1582-ben. Amikor 1584-ben megválni kíván hivatalától, Grácba és Magyarországra utazik új állást keresni — egyébként eredménytelenül.

60 Nyilván álláskeresése határozza meg Frischlint abban, hogy oktatási módszertanát Batthyány Boldizsár fiának Ferencnek ajánlja (30). A mű végén levő versekből viszont több a már említett krajnai Kisl család különböző tagjaihoz szól. Batthyány Boldizsár remélhető oltalma Magyarországon és a kérdés Sennovitz-féle gyakorlati oldalról történő megközelítése nincs kizáró ellentétben egymással. A Hombergertől Frischlinig terjedő adalékok összekapcsolása tényszerűségükből kínálkozik. Az így nyert összképet egyetlen konkrét adattal egészíthetjük ki. Magyari István sárvári prédikátor Az országokban való sok romlásoknak okairól (69) c. könyvében levő sok sajtóhibára panaszkodva megemlíti, hogy „a könyvnyomtató magyarul sem tud".

61 Ha Magyari 1602-ben ezt volt kénytelen leírni, sokkal inkább érvényes kellett, hogy legyen ez 1582ben. — Magyari megállapításához hozzáfűzhetjük, hogy Manlius összes (81 darab) ránk maradt nyomtatványainak felét az 1582-től nyomtatott 40 darab magyar nyelvű teszi ki. — Fitz József szerint Hoffhalter Rudolf sem igen tudhatott horvátul, amikor Drávavásárhelyt (Nedelisöe, ma Jugoszlávia) horvát nyelvű műveket nyomtat.

62 Ha Manliusnál a magyar nyelv ismeretének hiánya okozott is nehézségeket, a korrektúránál többletmunkát, magyar uraival latinul és németül, a városi polgárokkal németül szót érthetett. Latin tudására nincs közvetlen bizonyíték, de a nyomdászok képzettségének, valamint a korabeli oktatási rendszernek ismeretében a szakmához szükséges általános műveltség alapján joggal föltételezhető, hogy ismerte a latin nyelvet. Manlius ljubljanai segítségéről, Leonard Marauláról is tudjuk, hogy a tübingai egyetem diákja volt már tanult tipográfus korában. Manlius működésének 1582-ben indult mintegy három és fél éves németújvári szakaszából 17 nyomtatvány maradt ránk, amelyek közül 9 egyházi jellegű. Ebből az 5 magyar nyelvűt Batthyány papja, Beythe István írta (19, 20, 27, 28, 29). A már említett latin nyelvű lelkészavatási nyomtatványtöredék (21) talán inkább Hornberger megbízásából készült, akinek két ugyancsak már említett latin nyelvű művét is ekkor adja ki (23, 31). Az első bibliamagyarázat, a másik lelkészi vizsgaanyag. Hornberger nyilván 60. Elze, Theodor

: Die Rectoren der Krainischen Landschaftschule in Laibach während des XVI. Jahrhunderts. {Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich. 20. 1899.) 147. p. 61. 69 Bb«a. 62. Fitz:i. m. 222. p. 308