AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

ciáját 1581. augusztus 24. és október 22. között.

47 Valószínűnek kell tartanunk, hogy a további fejbményekről is értesült. Hornberger és Manlius gráci találkozását mind ez ideig nem bizonyítják forrásértékű adatok. Viszont ismeretesek Hornberger magyarországi kapcsolatai, melyek még műveinek ajánlásaiban is kifejezésre jutnak: a már említett Viola martiát Batthyány Boldizsárnak ajánlja, a Granum frumentit (23) Johannes Ruber (Rüber) Sáros vármegye főispánjának és felsőmagyarországi főkapitánynak, a Flosculus Edent (31) Sopron magisztrátusának. Tudomásunk van arról is, hogy Hornberger Sopron város részére több lelkészjelöltet avat,

48 de még a bártfai lelkészi állásra is ő ordinálja Grácban Scultéti Szeverint 1591-ben.

49 Payr további mozzanatokat is említ Hombergernek a Batthyányiakhoz fűződő kapcsolatáról.

50 Hombergernek a nyugatdunántúli lutheránusokkal való együttműködése révén mindenképpen ismernie kellett Beythe Istvánt is, úgyis mint soproni lelkészt, úgyis mint Batthyány Boldizsár udvari papját. A továbbiak miatt is figyelmet érdemelnek a dél-dunántúli származású Beythe (Böythe) István

51 működési területei. Payr nyomán tudjuk, hogy 1556-től Hédervarott tanító, 1559-ben pedig Szakolcáról kerül Alsólendvára, a Bánffyak birtokára ugyancsak tanítónak, ahol rövid sárvári megszakítás után 1565-től lelkész. 1574-ben a soproniak hívják meg magyar lelkészüknek. 1576-tól pedig haláláig a Batthyányak udvari papja. A fentebb leírtak alapján hihetőnek látszik, hogy a publikáló Hombergernek már a gráci nyomdalehetőség korlátozása miatt

52 is, meg a szintén író Beythének is érdeke egy közeli nyomda létesítése, méghozzá olyan hatalmas protestáns főúr védnöksége alatt, mint Batthyány Boldizsár. Ugyanis az ellenreformáció ezekben az évtizedekben már cenzúra-rend sletekkel is igyekszik gátat vetni a reformációnak. Erre hivatkozva tiltja ki Miksa király rendalete Hoff halter Rudolfot Bánffy Miklós birtokáról Alsólendváról 1574ben. Hoff halter ekkor tovább költözik Dráva vásárhely re (Nedelice) Bánffy jóbarátja Zrínyi György oltalma alá, ahol még több könyvet nyomtat.

53 Azonban innét is hamarosan menekülni kényszerül és Debrecenbe megy. 1579-től van érvényben Rudolf rendelete, mely az uralkodói engedély nélkül működő nyomdák bezárását és felszerelésük elkobzását írja elő. Nyomda létesítése, könyv nyomtatása csak előzetes engedéllyel lehetséges. A rendelet azonban Magyarországon gyakorlatilag hatástalan marad. Ilyen körülmények között protestáns nyomda működéséhez ideális hely Batthyány Boldizsár (1543—1590) udvara. Batthyány hatalmas latifundiu47. Elze, Theodor: Die slovenischen protestantischen Bibelbücher des XVI. Jahrhunderts. (Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich.) 16. 1895. 166. p. 48. Payr: Dunántúli... 11. p. 49. Payr: Dunántúli... 730. p. 50. Payr: Dunántúli... 191 — 192. p., 730. p. 51. Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. Sopron, 1917. 128 — 129. p. — továbbiakban: Payr: Sopron... 52. Sehreiner: 228. p. 53. Fitz József: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története, II. Bp., 1967. 219-222. p. 306