AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kastaly Beatrix: Új kutatási eredmények a könyvtári restaurálás területén

— A műanyagok alkalmazásával a papír felülete műanyagos tapintású, több esetben (Planatol, Regnal, Plextol) kicsit fényes lesz, a Planatolnál és Regnálnál enyhe sárgás szín is jelentkezik. Az öregítések a műanyagos jelleget és a fényességet csökkentik, de általában a rugalmasságot is, a hőöregítés pedig a sárga színt (a papírban is) erősíti. Ezekből a szempontokból rongypapíron a Calaton, a Plextollal felragasztott poliamid-szita és a polietilén mutatta a legkedvezőbb tulajdonságokat. Ugyanakkor az ultraibolya fény hatására a Calaton és a Plextol-keverék károsodott, elengedték a velük felragasztott réteget. A leoldás öregítés után nehezebbé vált a Calaton és a Planatol estében. A vizsgált műanyagok közül az oxigént a Calaton veszi föl a leglassabban, a polietilén a leggyorsabban, a többi anyag sorrendje: Planatol, Regnal, Plextol. A tárgyalt fizikai, kémiai és optikai tulajdonságok mellett a ragasztók biológiai viselkedése is fontos, mivel a könyvtári anyagokat pusztító baktériumok és penészgombák először és a legkönnyebben a ragasztóanyagokon telepszenek meg, azokat kezdik lebontani. A természetes ragasztókat közismerten könnyen fertőzik meg a mikroorganizmusok, a műanyagokat nehezebben, de az adalékanyagok révén ezek is érzékennyé válhatnak, és elsősorban baktériumos fertőzés után hamar bomlanak szét.

12 A második ragasztócsoportnál vizsgáltuk azok ellenállóképességét a penészekkel szemben önmagukban és különféle, műhelyeinkben használatos fertőtlenítőszereket (timol, Nipagin, Sterogenol, para-oxi-divinil-metán; ez utóbbi a lipcsei műhely gyakorlatából) adva hozzájuk. Több ragasztófertőtlenítőszer kombinációnál 37 nap után sem indult meg penészedés (100%-os relatív páratartalom mellett, 20—25 °C-on tartva a mintákat), de a karboxi-metilcellulóz minden fertőtlenítőszerrel 25 nap után megpenészedett. Tehát, míg általában igaz, hogy a mikroorganizmusokkal szemben leginkább a cellulóz alapú ragasztók ellenállóak, ez nem egyformán érvényes mindegyikre. Az egyes ragasztókhoz alkalmazandó fertőtlenítőszerek fajtájának és hatékony koncentrációjának kiválasztására még további kísérleteket kell végezni. A természetes ragasztók és a műanyagragasztók előnyös sajátságait egyesítik és alig vannak hátrányos tulajdonságaik a polivinil-alkoholnak és egyes cellulóz alapú ragasztóknak. Az utóbbiak közül a legértékesebbek azok lehetnek, amelyek vízben és szerves oldószerekben egyaránt oldódnak, és hőre lágyuló filmet is képeznek. Vízben oldódik és hőre lágyul egy polivinilalkohol fólia és mindhárom követelménynek megfelelnek egyes hidroxi-propil-cellulózok, amelyeket több külföldi műhelyben már sikeresen alkalmaznak.

13 Meghonosításukkal a közeljövőben fogunk foglalkozni. 12. Sadurska, I. —

Kowalik, R.: Some tests upon microbioresistance of adhäsives used in archive and library materials conservation — ICOM Committee for Conservation. 4. Triennial Meeting. Velence 1975. Preprints 75/15/18. 2 —8. p. 13. Hofenk de Graaff, J.: Hydroxy-propyl-cellulose, a multipurpose conservation material. = ICOM Committee for Conservation. 6. Triennial Meeting. Ottawa. 1981. Preprints 81/14/9. 1-9. p. 13* 195