AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kastaly Beatrix: Új kutatási eredmények a könyvtári restaurálás területén

szükséges, drága műszerrel nem rendelkezünk, jó kapcsolatokat alakítottunk ki más restauráló műhelyekkel (pl. Országos Levéltár) és kutatóintézetekkel, egyetemekkel (Műanyagipari, Papíripari, Textilipari Kutató Intézet, BME, Veszprémi Vegyipari Egyetem), ahol egy-egy kísérletet, méréssorozatot elvégezhetünk vagy megcsinálnak számunkra; máskor anyagokat adnak kipróbálásra. A szocialista országok nemzeti könyvtáraiban folyó restaurálási kutató munka összehangolására és közös kutatások végzésére is törekszünk: az utóbbi három évben összeállított közös munkatervben számos témában vállaltunk szerepet. Jelen tanulmányomban olyan új kutatási kérdésekről fogok szólni, amelyeket megismerve, mi is alkalmaztunk munkánkban, esetenként tovább is fejlesztve őket, és bizonyos eredményeket már elértünk. A restaurálás jellegénél fogva ez a munka be nem fejezhető kutatások sorából áll, így egyik említett téma sincs lezárva, mindegyikben sokfelé elágazó kérdések merülnek föl. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYT ALKOTÓ ÉS AZ ÁLLOMÁNYVÉDELEMBEN FELHASZNÁLHATÓ EGYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK Kísérletek a tartós nyomópapír előállítására A papír hasznos élettartamát a gyártásához felhasznált anyagok, a gyártás módja és a kész papírt érő környezeti hatások együttesen szabják meg. Az élettartam meghosszabbítása jó minőségű papír gyártásával és — egyidejűleg — a külső károsító tényezők minimálisra csökkentésével érhető el, de kétségtelen, hogy a károsító külső fizikai, biológiai és kémiai hatásoknak inkább ellenáll az a papír, amelyet a megfelelő anyagok és gyártási technológia alkalmazásával készítenek. A papírok minőségi vizsgálatával foglalkozó szakemberek — papírgyári vegyészek, kutatók és a restaurátorok — számára a papírnak más és más tulajdonságai lehetnek elsősorban fontosak. A jellemzők közül azok kerülnek előtérbe, amelyek egy-egy cél elérése érdekében a leginkább lényegesek. A könyvtári dokumentumok esetében a papír- és nyomdaipar szempontjából a fehérség, a jó nyomtathatóság, könyveknél nagyobb, újságokál minimális szilárdsági jellemzők a fontosak. A könyvtárak és az olvasók szempontjából a jó olvashatóság, a tetszetős külső mellett a nagyfokú hajtogatási szilárdság és a külső károsító körülményekkel szemben tanúsított nagy ellenállás lenne a leglényegesebb. A különböző korok könyves újságpapírjainál ez a két szempont különböző mértékben esett egybe, de általában az jellemző, hogy a kapcsolat mind ez ideig nem tudatosan alakult pozitív vagy negatív irányban, mivel soha sem az olvasók és a könyvtári megőrzés szükségletei, hanem az ipar lehetőségei ós piaci érdekei alakították a papír minőséget. Az európai papírkészítők, a 13. századtól a 19. század közepéig, szinte kizárólag (növényi eredetű) rongyhulladékot dolgoztak föl a papír készítéséhez. Ezek megegyeztek abban, hogy a cellulózrostokat kísérőanyagok 186