AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Beöthyné Kozocsa Ildikó: Új módszertani eredmények a restaurálás területén

mentumok anyagait, a legérzékenyebb pergament sem. A kutatók véle­ménye szerint a festékek színének tónusát és az aranyozást sem változtatja meg. 3 Illuminált kódexek fertőtlenítésére azonban csak korlátozottan alkal­mazható, ugyanis a sérült, lepergő vagy porladó miniatúrák a vákuum hatására további károsodásokat szenvedhetnek. Az etilén-oxid gázt az utóbbi években a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás is alkalmazza könyvtári, levéltári és múzeumi dokumentumok és műtárgyak fertőtlenítésére. Az OSZK gyűjteményeiből fertőzött anyagot először 1983­ban fertőtlenített az intézet, az általunk előírt körülmények között. Az ellenőrző vizsgálatok szerint a legéletképesebb gombatenyészetek is el­pusztultak a gáz hatására. Mielőtt pergamen kódexek kezelésére is alkal­maznánk a módszert, középkori és későbbi töredékeken magunk is ellen­őrizzük hatását. Az etilén-oxid ugyan rendkívül hatékony és egyes kísérletek szerint még vákuumos tér alkalmazása nélkül is jó a behatoló képessége (ilyenkor a behatolási időt növelni kell), egyes kutatók azonban a módszer hibájául róják fel, hogy a szinte sterillé tett pergamen a további — légköri — fertő­zésekkel szemben érzékenyebbé válik, mint a kezeletlen. 4 Elképzelésünk szerint ezt a hátrányt úgy fogjuk elhárítani, hogy a gázosítás után olyan vegyszeres kezelést alkalmazunk, amely ellenállóbbá teszi a pergament. Erre a célra — úgy tűnik — a para-klór-meta-krezol etilalkoholos oldata a legmegfelelőbb. Ezt a vegyszert a Bayer cég gyártja, és egyike a Preventól öszefoglaló néven forgalmazott, különböző összetételű és sokféle fertőtlenítési célra alkalmas készítményeiknek. Kísérleteink további célja, hogy megpróbáljuk ezt a preventív módszert egyfajta — a mikroorganizmusok károsító tevé­kenysége folytán meggyengült, elvékonyodott — pergamen és papír kéz­iratok megerősítésére alkalmas eljárással egyidejűleg alkalmazni. A dokumentumok száraz, mechanikai úton történő tisztítása után szük­ség esetén a nedves kezelések következnek. A papír anyagú nyomtatvány szinte kockázatmentesen kezelhető nedves fürdető eljárásokkal, azonban a kézirat tintája, a kódexekben, okleveleken, kéziratos térképeken gyakori színes anyagok (iniciálék, díszítések, rubrumok stb.) a nedves közegben történő restauráló eljárások során szétfuthatnak, elmázolódhatnak, fella­zulhatnak. A pergamen kéziratokon levő miniatúrák különösen érzékenyek. Ilyenkor szükséges a tinták, színes anyagok átmeneti vagy végleges védelme, rögzítése. Gondosan kell kiválasztani az e célra használható természetes vagy szintetikus anyagokat, úgy hogy azok ne változtassák meg a színeket, száradás után ne zsugorodjanak, ne képezzenek fényes felületet a festéken és később ne sárguljanak, repedezzenek meg. Műhelyünk a papír anyagú dokumentumokon levő színes anyagok rögzítésére 8—9 éve jó eredménnyel alkalmazza a Regnal S1 elnevezésű polivinil-butiro-acetál szintetikus anyagot. A vegyszer előállításának és az eljárásnak csehszlovák szabadalmát könyv­3. Verő, L. B.—Marabelli, M. —Zappala Plossi, M.: Investigation on the disinfection by ethylene-oxid of illuminated parchments. ICOM Committee for Conservation. 5. Triennial Meeting. Zágráb, 1978. Preprints 78/14/10. 1 — 17. p. 4. Kowalik, R.: Some Aspects of Microbiology of Paper and Parchment. — Wolfen­bütteler Forschungen. 1. Bremen und Wolfenbüttel, 1977. 61 — 70. p. 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom